Alkotmányjog 1.

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

az Alkotmányjog 1. c. tantárgyból

 tárgykód: AJALK271L3

levelező tagozatos jogász hallgatók számára

2017/2018. tanév I. félév

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Bragyova András egyetemi tanár

Tárgyfelelős tanszék: Alkotmányjogi Tanszék

Tantárgy oktatója: Pap Gábor, Hallók Tamás, Panyi Béla

Előtanulmányi kötelezettség: Bevezetés a jog- és államtudományokba

Egyidejű felvétel: Alkotmányjogi gyak.1. (e)

Szemeszter: 3

Óraszám: 16 óra/félév

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 4 kr.

 

1.    A tantárgy feladata és célja

A tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek az alkotmány és az alkotmányjog fogalmával, az alkotmányosság kritériumaival, a jogforrási rendszer alkotmányos elveivel, a jogforrások fajaival. A stúdium keretében bemutatásra kerülnek: a szuverenitás fogalma, jellemzői, az állampolgársági jog, valamint a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményei.

 

 

 

2.    A félév elfogadásának feltételei

A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás. Az értékelés öt fokozatú.

 

3.    Számonkérés követelményei

Kollokvium. A számonkérés az írott tananyagon és a kötelező jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadáson elhangzottakra.

 

 

Vizsgakérdések Alkotmányjog 1. tárgyból

1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányok típusai. Az alkotmány mint alaptörvény. Az alkotmányozó hatalom.

 

2. Az alkotmányjog fogalma. Alkotmányjog és államjog. Az alkotmányosság fogalma. Az alkotmányos demokrácia.

 

3. A hatalommegosztás alkotmányos elve (Locke, Montesquieu, Constant, Bibó).

 

4. A magyar alkotmánytörténet vázlata 1945-től napjainkig.

 

5. A jogforrás fogalmai. A jogforrási hierarchia rendező elvei.

 

6. A magyar jogforrások rendszere: eredeti és származékos jogalkotói hatáskör; a jogalkotó szervek és az általuk kiadott jogszabályok.

 

7. A nemzetközi szerződések, az Alkotmánybíróság határozatai, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szokásjog és bírói jog. Az Európai Unió jogforrásai a magyar jogban.

 

8. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása. A hivatalos lapok.

 

9. A szuverenitás elméletének történeti vázlata.

 

10. A szuverenitás fogalmi elemei. Az államszuverenitás, a népszuverenitás és a nemzeti szuverenitás értelmezése.

 

11. Az unitárius (egyszerű) állam és az összetett állam: perszonálunió, reálunió, föderáció és konföderáció. Az államterület, és az állami szimbólumok (himnusz, zászló, címer).

 

12. Az állampolgárság fogalma. Az állampolgársági jogviszony jellemzése és tartalma.

 

13. Az állampolgársági jog története Magyarországon.

 

14. Az állampolgársági jog alapelvei, a magyar állampolgársági törvény alapelvei; a magyar állampolgárok; a magyar állampolgárság keletkezése.

 

15. A magyar állampolgárság megszerzése.

 

16. A magyar állampolgárság megszűnésének szabályai. Az állampolgárság nemzetközi vonásai (a kettős állampolgárság és a hontalanság szabályai a hatályos Ápt-ben). Az EU állampolgárainak státusa.

 

17. Az államjogi képviselet fogalma. Választási rendszerek. A képviselői mandátum fajtái.

 

18. A választójog alapelvei: az általánosság, az egyenlőség, a titkosság, a közvetlenség és az arányosság.

 

19. A választói jogosultság. A választók nyilvántartása. A jelölés és a szavazás.

 

20. A választási kampány. A választást lebonyolító szervezet. Jogorvoslatok a választási eljárásban.

 

21. A választási eredmények megállapítása: a mandátumok elosztása. Az időközi választás szabályai.

 

22. A közvetlen és a közvetett demokrácia viszonya. A népszavazás és a népi kezdeményezés jogának tartalma és hatályos szabályai: az országos népszavazás fajtái, tárgyai, érvényessége, eredményessége és kötőereje.

 

4.    Kötelező tananyag

Alkotmánytan I. (szerk.: Kukorelli István), Osiris, Bp., 2007. esetleges újabb kiadás.

Bátyi Emese – Hallók Tamás – Panyi Béla – Pap Gábor –  Paulovics Anita: Alkotmányjog bachelor szakos hallgatók számára. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2013.

The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

 

 

5.    Ajánlott irodalom

Bragyova András: Az új alkotmány egy koncepciója. Budapest, KJK-MTA ÁJI. 1994.

Dezső Márta: Képviselet és választás a parlamenti jogban. KJK – MTA ÁJTI, Bp., 1998.

Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.

 

Egyéb tudnivalók:

A kötelező jogszabályok:

-        Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvény

-        Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) hatályos szövege

-        2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

-        1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

-        2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról (kivonatosan)

Alkotmánybírósági határozatok:

-        2/1993. (I. 22.) AB határozat a népszavazásról

-        52/1997 (X. 14.) AB határozat a népszavazásról

-        25/1999. (VII. 7.) AB határozat a népszavazásról

-          1/2013. (I. 7.) AB határozat a választási regisztrációról

 

Felmentési kérelmek elbírálása: Alkotmányjogból csak az a hallgató kaphat felmentést, aki korábban karunkon teljesítette a tantárgyi követelményeket. Aki más felsőoktatási intézményben tanult alkotmányjogot, akkor kaphat felmentést, ha a tanmenet legalább 75 % egyezést mutat a jelen félév tanmenetével. Ehhez kérelmet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az index másolatát, illetve egyéb szükséges dokumentumokat (pl. tanmenet).

 

Adminisztratív ügyek intézése az A/6 222-es szobában történik, ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

 

Miskolc, 2017. június

 

Alkotmányjogi Tanszék

 

Vissza