Büntető eljárásjogi gyakorlat II. – AJBUE278N6

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

Büntetőeljárási jog gyakorlat 2. tantárgy

 tárgykód: AJBUE278N6

jogász osztatlan képzés nappali tagozat

2017/2018. tanév 2. félév

 

Tárgyfelelős: Prof.Dr. Róth Erika egyetemi tanár

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Bűnügyi Tudományok Intézete/Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Intézeti Tanszék

Tantárgy oktatója:   Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár, Dr. Nagy Anita egyetemi docens és Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár

Előtanulmányi kötelezettség: Büntető eljárási jog gyakorlat 1. (AJBUE278N5)

Egyidejű felvétel: Büntetőeljárási jog 2. (AJBUE227N6)

Óraszám/hét: 2 óra/hét

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

Kreditpont: 1

 

1.    A tantárgy feladata és célja

       A tárgy oktatásának feladata és célja, hogy a hallgatókat megismerkedtesse az előkészítő eljárás, a nyomozás, az ügyészi szak, a vádemelés és az elsőfokú bírósági eljárás előadások anyagához kapcsolódó elméleti és gyakorlati kérdéseivel, továbbá az alapvető jogszabályi rendelkezésekkel. Cél, hogy a gyakorlat keretében a hallgatók részletesebb magyarázatot kapjanak az egyes jogintézményekről, megismerjék, és referátumok formájában feldolgozzák az alapvető szakirodalmat és képesek legyenek a joggyakorlathoz kapcsolódó feladatokat megoldani.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

Az előkészítő eljárás és a nyomozás feladata

A nyomozó hatóságok és az ügyész kapcsolata.

Az előkészítő eljárás lefolytatása, a nyomozás elrendelése és szakaszai (a felderítés és a vizsgálat)

A nyomozás lefolytatása. Egyes nyomozási cselekmények. A nyomozási alku

   A leplezett eszközök alkalmazása és az adatszerző tevékenység

   A bíróság eljárása a vádemelés előtt (a nyomozási bíró eljárása)

                          Az ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése.

Egyezség a bűnösség beismeréséről, a közvetítői eljárás és a feltételes ügyészi felfüggesztés

A vádemelés

                          A tárgyalás előkészítése

                          Tárgyalási rendszerek

                          Az elsőfokú bírósági tárgyalás

                          Az elsőfokú bíróság határozatai

Tárgyaláslátogatás

 

3.    Aláírás feltétele. Félévközi számonkérés módja

A tárgy tanrendben (órarendben) előírt foglalkozásain (szeminárium) a hallgató köteles részt venni.

Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati órákon való részvétel. Három hiányzást meghaladó mulasztás a félévvégi aláírás megtagadásával jár. Az aláírás megszerzéséért ez esetben köteles a hallgató gyakorlatvezetőjénél a gyakorlat vezetője által meghatározott időpontban beszámolni. A megengedett hiányzás dupláját elérő mulasztás az aláírás végleges megtagadását vonja maga után.

A félév folyamán egy zárthelyi dolgozat megírására kerül sor. Annak eredménytelensége vagy megírásának elmulasztása esetén a hallgatónak a zárthelyi dolgozatot pótolnia kell. A pótlásra a gyakorlatvezető által meghatározott időben és módon kerül sor.

 

4.    Számonkérés követelményei

A félév során egy zárthelyi dolgozat megírására kerül sor 2018. április 9. és 13. között, amellyel maximálisan 60 pont szerezhető. A kérdések megválaszolásához az órákon elhangzottak ismerete és az írott kötelező tananyag elsajátítása szükséges. További max. 20 pont adható referátum, kiselőadás tartásáért, vagy más többletteljesítményért (idegen nyelvű előadáson, perbeszédverseny való részvétel stb.), max. 10 pont tárgyalás látogatásáról szóló beszámolóért és max. 10 pont órai aktivitás alapján. A felsorolt módon megszerezhető 100 pont alapján a gyakorlati jegy 50 pontig elégtelen (1); 51-59 pont között elégséges (2), 60-69 pont között közepes (3); 70 és 84 pont között jó (4) és 85-tól 100 pontig jeles (5).

 

5.    Kötelező tananyag

Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás. CompLex Kiadó, Budapest, 2012. 229 - 365. o.

Máziné Szepesi Erzsébet – Házi Lajos: Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi iratmintatár. Complex Kiadó, Bp., 2007.

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról és a kapcsolódó jogszabályok

Bárd Károly: Trial and Sentencing: Judicial Independence, Training and Appointment of Judges, Structure of Criminal Procedure, Sentencing Patterns, the Role of the Defence int he Countries of Transition. European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice 7/4 (1999): pp. 433-447

 

6.    Ajánlott irodalom

Bárd Károly: A büntetőhatalom megosztásának buktatói. KJK, Budapest, 1987.

Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. A tisztességes eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007.

Bócz Endre: Büntetőeljárási jogunk kalandjai. Sikerek, zátonyok és vargabetűk. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2006.

Büntetőjogi fogalomtár. Complex Kiadó, Budapest, 2012.

Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen, 2007.

Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárási jog tudományában. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011.

Finszter Géza: A rendészet elmélete. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2003.

Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009.

Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben. Pécs, 2008.

Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán. KJK, Budapest, 1972.

Kis László: A titkos adatgyűjtés eredményének bizonyítékként történő felhasználásáról. Belügyi Szemle, 2012/12. 72-92.

Kiss Anna (szerk.): Bűntények a könyvtárszobából. Interaktív iratmintatár büntetőjogi komplex gyakorlathoz és szakvizsgához. CompLex Kiadó, Budapest, 2010.

Katona Géza: A helyszíni szemle hatékonyságának aktuális kérdései. Belügyi Szemle, 2012/6. 75-86.

Kovács Gyula: Nyomozási alapismeretek. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004.

Matusik Tamás: A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések a nyomozási bíró eljárásában. Belügyi Szemle, 2012/4. 5-47.

Nagy Anita: Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések az Emberi Jogok Európai Egyezményében, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásaiban, az Európai Unióban és a hazai jogalkotásban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008.

Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012.

Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2015.

Tóth Mihály: A „Magyar Miranda” első néhány éve. In: Erdei Árpád (szerk.): Tények és kilátások (Tanulmányok Király Tibor tiszteletére). KJK, Budapest, 1995. 62-77.

Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében. KJK-KERSZÖV, Bp., 2001.

Tremmel Flórián: A tettazonosság néhány kérdése retrospektív megközelítésben. Vargha Emlékkönyv, 2003. 267-272.

Farkas Ákos – Jánosi Andrea: Büntetőjogi tényállások komplex elemzése informatikai és kommunikációs eszközök támogatásával, e-learning tananyag

Peter Stelfox: Criminal investigation: An introduction to principles and practice. Willan, Cullompton, 2009.

Róth Erika: Prosecutorial Discretion and its Limits. In: Acta Juridica Hungarica 43, Nos 3-4. 2002. pp. 387 – 399

 

Egyéb tudnivalók:

Kötelező jogszabályok:

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról és a kapcsolódó jogszabályok

A hallgató ügyintézés az intézeti adminisztráción (A/6. épület 117. szoba) és az oktatók – tanszéki honlapon közzétett és a tanszéki hirdetőtáblán kifüggesztett – fogadóórája keretében zajlik. A hallgató által a megfelelő nyomtatványon beadott felmentési, kreditbeszámítási kérelmek elbírálására a Kar dékánjának körlevelében adott tájékoztatás alapján, illetve az abban nem rendezett esetekben a beszámítani kért, korábban teljesített tárgy tananyagának figyelembe vételével kerül sor.

 

Miskolc, 2018. február

 

Vissza