Bevezetés az állam- és jogtudományokba

 

Követelmények és tantárgyi program

Bevezetés az állam- és jogtudományokba tantárgyból

Tárgykód: AJJOE275L1

Jogász szak levelező tagozat

Tárgykód: AJJOE275D1

Jogász szak diplomás levelező tagozat

2016/2017. tanév 1. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet/Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgy oktatói: Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens, Dr. Vinnai Edina egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: nincs

Egyidejű felvétel: nincs

Óraszám/félév: 12 óra

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 2

 

1. A tantárgy feladata és célja

A tárgy oktatásának célja a jogi egyetemi tanulmányokhoz szükséges alapvető fogalmakkal, jogintézményekkel való megismerkedés, ami megalapozza a későbbi anyagi és eljárásjogi ismeretek elsajátítását. A tárgy keretében alapvetően a hazai jogrendszerre jellemző intézményekkel ismerkedünk meg, de más jogcsaládokkal és a jogászképzés jellegzetességeivel is találkozhatunk, valamint a tananyag részét képezik az államtudományi ismeretek is.

 

2. A tantárgy tematikus leírása

1. 2016. október 29. 12.20-15.40 (XVIII. ea.)

Tudomány - jogtudomány - joggyakorlat; A jogforrás (Jog és jogforrás; A jog formális forrásai; A jogi döntés indokai); A jogszabály (Jogi norma - jogtétel - jogszabály - jogszabályhely; A jogszabályok szerkezeti elemei; A jogszabályok tipológiája; A jogszabályok rendszerezése; A jogszabályok érvényessége és hatálya)

2. 2016. november 12. 8.30-11.50 (XVIII. ea.)

A jogrendszer (A jog horizontális tagozódása; A jog vertikális tagozódása); A jogrendszer (A jogrendszer egységét biztosító elvek és intézmények; A joghézag problémája); A jogrendszerek csoportosítása (A jogösszehasonlítás; A római-germán jogcsalád; A common law jogcsalád; A szocialista jogcsalád; Egyéb jogrendszerek); A jogalkalmazás (A jogalkalmazás modellje; Jogi eljárás; A jogszabályok értelmezése; Laikusok részvétele a bíráskodásban); Jogviszony és jogi felelősség (A jogviszony mibenléte; A jogviszony elemei; Felelősség és felelősségrevonás);

3. 2016. december 3. 8.30-11.50 (XVIII. ea.)

A modern állam (A feudális abszolutizmus állama; A polgári állam; A totális állam; A késői és poszt-totalitárius államfejlődés Közép-Kelet-Európában); A modern állam megszerveződése (Hatalommegosztás: Törvényhozás, Végrehajtás, Bíráskodás; A szervezet); Az állami hatalom terjedelme és korlátai (Az állami szuverenitás; A szuverenitás belső oldala; A szuverenitás külső oldala); Az államok osztályozása (Az államok osztályozhatóságáról; Az államok klasszikus osztályozása; Az államok osztályozása jogi-szervezeti szempontok szerint; Az államok politikai rendszer szerinti tipológiája)

Előadás vázlatok:


1. elődás

2. előadás

3. előadás

4. előadás

5. előadás

6. előadás

7. előadás

8. előadás

9. előadás

10. előadás

11. előadás

12. előadás

3. Félévközi számonkérés módja

A félév közben önkéntes ZH írására van lehetőség. A zárthelyi dolgozat tárgya az addig elhangzott előadások és a tankönyv megadott fejezetei. A sikeres ZH feltétele az elérhető pontok több mint felének megszerzése. Sikeres ZH esetén a hallgató a vizsgán mentesül a ZH-ig elsajátított anyagrész alól, és a ZH érdemjegye beszámít a vizsgajegybe.

 

4. Vizsgakövetelmények

A vizsga módja: írásbeli vagy szóbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel. Írásbeli vizsgán a hallgatónak az „A” és „B” tételsorból 2-2 tételből, szóbeli vizsgán pedig 1-1 tételből kell vizsgáznia, de szükség esetén további kérdéseket is meg kell válaszolnia más tételekből.

 

Vizsgakérdések (A kérdések után a tankönyv oldalszáma található)

 

„A” tételsor

  1. Tudás és tudomány (tudományelméleti alapkérdések)
  2. A jogtudomány helye a tudományok rendszertanában
  3. A jogtudományok belső struktúrája
  4. A jogászság és a jogászképzés európai fejlődése
  5. A magyar jogászság és jogászképzés fejlődése
  6. Jogászi szakmák a modern jogrendszerekben
  7. Jog és jogforrás (jogforrás-fogalmak tipológiája)
  8. Formális és nem formális jogforrások
  9. A jogalkotás típusai és folyamata
  10. Normatani fogalomtisztázás (jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogszabályhely)
  11. A jogszabályok szerkezeti elemei (hipotézis, jogi következmény) és tipológiája
  12. A jogszabályok rendszerezésének módjai
  13. A jogszabályok érvényessége és hatálya
  14. A jog horizontális tagozódása
  15. A jog vertikális tagozódása
  16. A jogrendszer egységének biztosítása (joghézag, hatáskör, illetékesség)
  17. A jogösszehasonlítás általános kérdései
  18. A római-germán jogcsalád és jogkörei
  19. A common law jogcsalád és jogkörei
  20. Vallási és tradicionális jogrendszerek
  21. Az Európai Unió és az európai jog
  22. A jogalkalmazás modellje
  23. A jogalkalmazási szakaszai
  24. Egyes jogi eljárások (közigazgatási, büntető és polgári eljárás)
  25. Laikus részvétel a bíráskodásban
  26. A jogviszony mibenléte (osztályozása). A jogi tények
  27. A jogviszony elemei
  28. Felelősség és felelősségrevonás

 

„B” tételsor

  1. A feudális abszolutizmus állama
  2. A polgári állam
  3. Az állam és társadalom viszonya a 20. században
  4. A totális állam
  5. A hatalommegosztás doktrínájának lényege
  6. A törvényhozó hatalom jellegzetességei
  7. A végrehajtó hatalom jellemzői
  8. A bíráskodás mint hatalmi ág
  9. A (bürokratikus) szervezet
  10. Az állami szuverenitás jelentése
  11. A szuverenitás belső oldala
  12. A szuverenitás külső oldala
  13. Az államok osztályozására szolgáló kategóriák csoportjai
  14. Az államok klasszikus osztályozása
  15. Az államok jogi-szervezeti szempontú osztályozása
  16. Az államok politikai rendszer szerinti tipológiája

 

5. Kötelező tananyag

Tankönyv: Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. [Prudentia Iuris 2.] Miskolc, Bíbor Kiadó, 2012. (Ötödik, átdolgozott kiadás)

Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Budapest, Osiris, 1998.

Adams, John N. – Brownsword, Roger. Understanding Law. London, Sweet & Maxwell, 2006. (4th ed.)

 

6. Ajánlott irodalom

Jakab András: A jogszabálytan főbb kérdéseiről. Budapest, UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003.

Takács Péter (szerk.): Államtan. Írások a XX. századi általános államtudomány köréből. Budapest, Szent István Társulat, 2003.

Berman, Harold J.: Law and Revolution. The Formation of the Western Legal Tradition. Cambridge – London, Harvard U.P., 1983.

 

Egyéb tudnivalók

Hallgatói ügyintézés: Hodosi Gabriella, A/6.épület 222. szoba, Tel: 46/565-186,             e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2016. szeptember 7.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Vissza