Egyetemes állam-és jogtörténet I.

 

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

az Egyetemes állam- és jogtörténet I. c. tantárgyból

tárgykód: AJJOT270L1, AJJOT270D1

Jogász szak levelező tagozat, 2016/2017. tanév I. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet, Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét:                        14 óra/félév

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 5

 

1.    A tantárgy feladata és célja

 

A tárgy bevezető, jogi alapműveltséget kiegészítő jellege mellett segítséget kíván nyújtani a szakmai alapfogalmak megértéséhez. A stúdium a történeti fejlődés során felhalmozódott tapasztalatok leglényegesebb elemeinek ismertetésével elősegíti a hatályos normák jobb megértését, a jogot körülvevő eszmék megismerését. A tárgynak jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. Belső rendszerét az általános történelem kronológiai rendje szerint alakítottuk ki. A tantárgy keretében az állam- és jogfejlődés polgári időszakával és 20. századi változásaival foglalkozunk.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása, órarend

 

I. konzultáció:

  1. Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése, az államhatalom keletkezésének történeti magyarázatai.

A jog keletkezésére, fogalmának meghatározására irányuló kísérletek áttekintése.

  1. Az ókori kelet államának és normarendszerének általános jellemzői.
  2. A hellén világ általános jellemzői. Az ógörög államfejlődés főbb tendenciái.
  3. Az ógörög jog sajátosságai.

II. konzultáció:

  1. A középkor fogalma, a hűbériség és rendiség általános jellegzetességei.
  2. A germán időszak társadalma, közszervezete. A frank államszervezet, Nagy Károly állama.

A germán és frank jogrendszer.

III. konzultáció:

  1.  Az angol rendi alkotmány jellemzői.
  2. A rendi állam és jog sajátosságai Franciaországban.
  3. A hűbériség és rendiség jogtörténeti vonatkozásai Közép-és Kelet-Európában.

IV. konzultáció:

  1.  Az európai abszolutizmus főbb alkotmánytörténeti jellemzői.
  2.  A felvilágosult abszolutizmus általános és sajátos vonásai.
  3.  Anglia az újkor küszöbén, a forradalom előzményei. A parlamentáris monarchia jellemzői.

Az európai integráció előtörténete. A félév lezárása.

 

 

Önellenőrző kérdések Egyetemes állam- és jogtörténet I.

2016/2017. tanév I. félév

 

  1. -A jogi etnológia kutatásai szerint mi jellemzi az „akefal” és mi a „kefal” társadalmakat? (27. old.)
  2. Mit mondott Max Weber az államról? (27. old.)
  3. Milyen véleményekkel találkozhatunk a jogi normarendszer kialakulásának feltételeiről? (28. old.)
  4.  Mely három elemből tevődik össze a korai államok normarendszere? (28. old.)
  5.  Melyek a törzsi-nemzetségi társadalom államszerű jelenségei? (29-30. old.)
  6. Sorolja fel, kb. mikor, milyen törvénykönyvek létrejöttéről tudunk a különböző babiloni birodalmak története során! (32. old.)
  7.  Mi okozta a nagyobb területi egységek ókori kialakulását Hans Nissen és Roman Herzog elmélete szerint? (32. old.)
  8. Az egyiptomi Óbirodalom korának államszervezeti és jogi jellegzetességei (34-35. old.)
  9.  Miért speciális az ókori államok között a hettita államszervezet? (36-37. old.)

10. Milyen családjogi intézményeket ismert az ókori zsidó jog? (38. old.)

11. A fa-chia sajátosságai (39. old.)

12. Kik voltak a „király szemei és fülei”? (39. old.)

13. Sorolja fel az ókori keleti államok és jogok formai rokonságának öt bizonyítékát! (40-41. old.)

14. Miben „első” az ókori Hellasz? (42. old.)

15. Vázolja az ókori görög történelem kronológiáját, és jellemezze az előidők (prehistória) egyes alkorszakait! (43-44. old.)

16. Sorolja fel Spárta államszervezetének hat jellegadó vonását! (44. old.)

17. Mit tud Lükurgosz „nagy rhétrájának” érvényesüléséről? (44-45. old.)

18. Mi volt a spártai nevelés célja és mi jellemezte módszereit? (45. old.)

19. Mi a krüpteia? (46. old.)

20.Hogyan vélekedett Arisztotelész Peiszisztratosz koráról, és miért? (49. old.)

21. Ki volt a prütanisz? (50. old.)

22. Ki vezette be és mire szolgálta a „graphé paranomón”? (50. és 61. old.)

23. Jellemezze Athén államberendezkedését a Kr.e. V. században! (50-51. old.)

24.Mi az epiklérosz? (52. old.)

25. Mikor lehetett graphét és mikor dikét emelni a görög perjogok szerint? Mi volt ezek következménye? (53. és 61. old.)

26. Milyen szervek végeztek ítélkező tevékenységet az ókori Hellaszban? (47-55. és 60-61. old.)

27. Ismertesse a görög per lefolyását! (53-54. old.)

28. Mit értünk atimia alatt? Milyen jogsértések esetén kaphatott valaki ilyen büntetést (54. old.)

29. Mi az androlepszia? (54. old.)

30. Mire szolgált a proxénia intézménye? (54-55. old.)

31. Milyen nemzetközi jogi intézmények csírái alakultak ki a görög poliszokban? (55. old.)

32. Mit jelen jogtörténeti értelemben a vérbosszú? (57. old.)

33. Az ókori keleti és a kora középkori ítélkezési szervezet és gyakorlat jellemzői (57-60. old.)

34. Sorolja fel a törvényhozásnak az ókori Rómában kialakult hat alapelvét! (62. old.)

35. Milyen alapvető reformokat hajtott végre Diocletianus a jogszolgáltatás területén? (64. old.)

36.Ismertesse Julius Caesar véleményét a germánokról! (163. old.)

37.Mit írt Tacitus a germánokról? (163. old.)

38.Ismertesse a germán közszervezet egységeit! (164-165. old.)

39.Mit tartalmazott a germán családfő Munt hatalma? (165. old.)

40.Mit jelent a Thing és milyen feladatai voltak? (165. old.)

41.Mit jelent a frank uralkodó Bann-joga? (166. old.)

42.Milyen központi tisztségviselők működtek a frank államban? (166. old.)

43.Milyen helyi szerveket ismerünk a frank államban? Milyen közös vonások figyelhetők meg a frank grófság és a magyar királyi vármegyék között? (167. old.)

44. A germán és frank jogforrási rendszer (167-168. old.)

45.Bírósági szervezet és ítélkezési gyakorlat a germán és a frank korszakban (168-1 170. old.)

46. Ismertesse a német hadipajzs-rendszert! (171. old.)

47. Periodizálja a Német Birodalom alkotmánytörténetét! (171-172. old.)

48. Ismertesse a Birodalmi Gyűlés összetételét és működési rendjét! (172-173. old.)

49. Szokásjogi gyűjtemények a Német Birodalomban (174-176. old.)

 

3.    Félévközi számonkérés módja, az aláírás feltétele

 

A tárgy oktatása a tankönyvre, a konzultációkra, az oktató által megjelölt irodalomra és a kiadott segédanyagokra épül. A konzultációkon való részvétel kötelező és célszerű is, mert a félévvégi kollokvium letételéhez az itt elhangzott ismeretanyag nem mellőzhető, valamint olyan, a tárgy teljesítésére vonatkozó aktuális információk közlésére is sor kerülhet, amelyek nélkül a hallgató nem tudja a követelményeket teljesíteni. Az aláírás feltétele a konzultációkon való részvétel. A tárgy teljesítése kollokvium formájában történik, amelyen 5 fokozatú értékelést alkalmazunk.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása

 

A félévvégi kollokvium írásban, vagy szóban történik az oktató által kijelölt vizsganapokon. A vizsga a tankönyv kijelölt tételeiből és a konzultációk anyagából lesz.

 

Egységes kollokviumi tételsor nappali és levelező hallgatók részére

Egyetemes állam- és jogtörténet I.

2016/2017. tanév I. félév

Tankönyvi anyag: Gönczi – Horváth (szerk.) – Stipta – Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I. kötet (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2002).

 

  1. Az állam- és jogfejlődés kezdetei, átmeneti jelenségek. (Tk. 25-31.)
  2. Az ókori Kelet államai: Babilon, Egyiptom. (Tk. 31-36.)
  3. Az ókori Kelet államai: hettiták, héber állam és jog, más keleti birodalmak. Közös jellemzők. (Tk. 36-41.)
  4. Az ókori görög államok általános jellemzői. (Tk. 42-44.)
  5. Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei. (Tk. 44-46.)
  6. Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése. Athéni államrend az i.e. V. században.  (Tk.: 47-51.)
  7. Az ógörög jog jellegzetességei. (Tk. 51-55.)
  8. A „primitív bíráskodás” jellegzetességei, az állami bíráskodás kezdetei. (Tk. 56-60.)
  9. Az ókori Róma igazságszolgáltatása. (Tk. 61-64.)

10. A középkori ítélkezési rendszerek. (Tk. 78-80.)

11. A rendi és abszolutisztikus korszak igazságszolgáltatásának jellemzői. (Tk. 83-88.)

12. A „feudális” állam- és jog jellegzetességei. Az új társadalmi viszonyok jellemzői. (Tk. 97- 100.)

13. Jogképződés-jogalkotás a középkorban. (Tk. 107-111.)

14. A recepció. (Tk. 118-121.)

15. A római jog recepciója a Német-római Birodalomban. (Tk. 123-128.)

16. Az angolszász jogcsoportrégió. (Tk. 130-132.)

17. A német, szláv és bizánci jogterület. A vallási normákkal összefonódó jogrendszerek. (Tk. 132-135.)

18. A középkori város. (Tk. 136-139.)

19. A középkori város jogtörténeti ismérvei. (Tk. 140-143.)

20. A városi jog rétegződése. (Tk. 145-146.)

21. A francia rendi államszervezet jellegzetességei. (Tk. 148-152.)

22. A francia abszolutizmus államtervezete (Tk. 152-153.) és jogrendszere. (Tk. 158-161.)

23. A középkori francia jogrendszer: jogforrások, birtoklási és vagyonjogi viszonyok. (Tk. 153-156.)

24. A középkori francia büntetőjog és eljárásjog. (Tk. 157-158.)

25. A germán közszervezet időszaka. (Tk. 162-165.)

26. A frank társadalom és állam. (Tk. 165-167.)

27. A germán és frank jogrendszer. (Tk. 167-170.)

28. A Német Birodalom alkotmánytörténete. (Tk. 171-174.)

29. A Német Birodalom jogrendszere. (Tk. 174-176.)

30.A cseh-morva jog a Habsburgok alatt. (Tk. 186-190.)

31. A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában. (Tk. 190-194.)

32. A bizánci jog jellegzetességei. (Tk. 195-200.)

33. A keleti szláv jog forrásai a középkorban. (Tk. 201-206.)

34. A középkori keleti szláv jog intézményei. (Tk. 206-213.)

35. Az orosz soknemzetiségű birodalom joga. (Tk. 214-218.)

36. A korai szláv államok, Bizánc, és a Balkán félsziget országai. (Tk. 219-223.)

37. Az arab államok, az arab kalifátus-rendszer. (Tk. 232-235.)

38. A muzulmán jog és forrásai. (Tk. 235-240.)

39. A modern állam- és jogrendszerek kialakulása. (Tk. 243-247.)

40. Az államra vonatkozó klasszikus alapelvek. (Tk. 248-251.)

41. A klasszikus jogi alapelvek. (Tk. 251-254.)

42.A Magna Charta és a parlament. (Tk. 268-270.)

43. A Tudor-abszolutizmus. Jogi kommentárok, római jog szerepe. (Tk. 270-273.)

44. A XVII. századi angol alkotmányfejlődés. (Tk. 274-277.)

45. A modern kormányzat kezdetei Angliában. (Tk. 279-282.)

46. Európa-fogalmak, az integráció történeti vázlata. (Tk. 513-518.)

47. Európai egységkoncepciók a középkorban. (Tk. 518-520.)

48. A „Nagy Terv” Európa újraosztásáról (Tk. 520-522.)

49. A felvilágosodás Európa-koncepciója. Jean-Jacques Rousseau és Jeremy Bentham Európa-terve. (Tk. 522-528.)

50. A szabad államok föderalizmusa, mint a kanti etika követelménye. (Tk. 528-530.)

 

II.

 

A félév-végi kollokviumon minden hallgató legalább egy kérdést kap a konzultáció anyagából.

5.    Kötelező tananyag:

 

Egyetemes jogtörténet I. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1999. vagy későbbi kiadás)

Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.: Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, 2011. 539. p.

István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: 963-9567-99-X. Gondolat Verlag Budapest, 2005. 332 p.

 

6.    Ajánlott irodalom:

Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998. (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p.

Horváth Pál (szerk.) Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba - Állam- és Jogtudományok (J 1-431) Budapest, 1999.

Reiner Schulze (ed) Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Berlin, 1991.

 

7. Egyéb tudnivalók: Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében - felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon):

Dr. Koncz Ibolya Katalin A/6-os épület 219-es szoba     Tel: 06-46/565-111/23-39

e-mail: jogkatka@uni-miskolc.hu

Az ügyelet időpontjait az első konzultáción ismertetjük.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella             A/6.épület 222. szoba. Tel: 0646/565-186

e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

 

Miskolc, 2016. szeptember 5.

Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin

Jogtörténeti Tanszék

 

Vissza