Egyetemes állam- és jogtörténet II.

 

 

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

az Egyetemes állam- és jogtörténet II. c. tantárgyból

tárgykód: AJJOT270L2

Jogász szak levelező tagozat,

2016/2017. tanév II. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet, Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/félév: 15

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 5

 

1.    A tantárgy feladata és célja

 

A tárgy bevezető, jogi alapműveltséget kiegészítő jellege mellett segítséget kíván nyújtani a szakmai alapfogalmak megértéséhez. A stúdium a történeti fejlődés során felhalmozódott tapasztalatok leglényegesebb elemeinek ismertetésével elősegíti a hatályos normák jobb megértését, a jogot körülvevő eszmék megismerését. A tárgynak jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. Belső rendszerét az általános történelem kronológiai rendje szerint alakítottuk ki. A tantárgy keretében az állam- és jogfejlődés polgári időszakával és 20. századi változásaival foglalkozunk.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása, konzultációs órarend

 

I.

  1. A második félévi követelményrendszer ismertetése. Az amerikai alkotmány általános jellemzői.
  2. A francia forradalom, a francia alkotmányok
  3. A Code Civil és a Code Penal általános jellemzői
  4. Büntetőjogi kodifikációk
  5.  OPTK és BGB

II.

  1. A liberalizmus alkotmányfelfogása
  2. A konzervativizmus állam- és jogkoncepciója

III.

  1. Az osztrák alkotmányfejlődés
  2. A német alkotmányfejlődés

10. Weimari köztársaság alkotmánya

IV.

  1. 11.   Dél-Európa államfejlődési tendenciái

12. Jogrendszer a 20. századi Közép-Európában

13. Európán kívüli jogrendszerek

14. A 20. századi integrációs tendenciáik

15. Összegzés, félévzárás

 

 

Önellenőrző kérdések Egyetemes állam- és jogtörténet II.

2016/2017. tanév II. félév

 

  1. Mit jelent a fékek és egyensúlyok elve?
  2. Mit tartalmazott a Virginia-terv?
  3. Mit tartalmazott az „amerikai Bill of Rights”?
  4. Jellemezze a Konföderációs Cikkelyeket!
  5. Mi jellemezte a „paternalista” politikát?
  6. Mit tartalmazott az Északnyugati Ordinance?
  7. Milyen álláspontot foglalt el Lemuel Shaw?
  8. Miről rendelkezett a Kansas-Nebraska Act?
  9. Mit tartalmaztak a fekete kódexek?
  10. Mit jelent a „due process” elve?
  11. Mit jelent a „megkülönböztetett, de egyenlő szolgáltatások” elve?
  12. Jellemezze a jogi realizmus főbb tételeit!
  13. Milyen változások következtek be a New Deal idején a jogászi hivatás területén?
  14. Jellemezze a „substantive due process” korszakát!
  15. Melyek az emberi jogok a francia Deklaráció szerint?
  16. Milyen törvényhozási befolyást biztosított a királynak az 1791-i francia alkotmány?
  17. Milyen szerepük volt az ősgyűléseknek az 1793-i alkotmány szerint?
  18. Kikből állt az Ötszázak Tanácsa?
  19. Milyen szerepet játszott a Direktórium a francia alkotmánytörténetben?
  20. Jellemezze a francia választójog szabályait az 1791 és 1848 közötti időszak alkotmányai alapján!
  21. Mikor hirdették ki a Code civilt?
  22. Milyen terjedelmű Napóleon polgári törvénykönyve?
  23. Miről szól a híres 544.§?
  24. Mikor teszi lehetővé a kisajátítást a Code civil?
  25. Milyen rendelkezéseket tartalmaz a francia magánjogi kódex a halál estére szóló rendelkezési jogosultságról?
  26. Hogyan definiálja a kódex a szerződési szabadságot?
  27. Milyen rendelkezéseket tartalmaz Napóleon törvénykönyve a családjog területén?
  28. Mikor adták ki a francia Kereskedelmi Törvénykönyvet?
  29. Milyen büntetőjogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz a francia Deklaráció?
  30. Mikor jelent meg az első modern francia büntetőkódex? (A tankönyvben számelírás történt!)
  31. Milyen a Code penal szerkezete?
  32. Mivel foglalkozik a kódex különös része?
  33. Hogyan jellemezhető az 1791. évi francia büntető perrendtartás?
  34. Milyen kodifikációs szabályozás történt Franciaországban, 1808-ban?
  35. Mikor törölték el Franciaországban az 1670. évi kódexet?
  36. Milyen reformok köthetőek Stein nevéhez?
  37. Sorolja fel azokat a birodalmi városokat, amelyek a Német Szövetség tagjai voltak!
  38. Milyen jogköröket szánt a frankfurti parlament a németek császárának?
  39. Értékelje a kremsieri javaslatot!
  40. Ismertesse a háromosztályos választójogról szóló rendeletet!
  41. Hol, mikor jelent meg, és meddig volt hatályban az ún. revideált alkotmány?
  42. Mely tudósok működtek közre az OPTK meghozatalában?
  43. Hogyan definiálja a házasságot az OPTK?
  44. Jellemezze a Német Birodalom bírósági rendszerét!
  45. Ismertesse a Német Birodalom igazgatási rendszerét!
  46. Melyek a kodifikációval szembeni Max Weber-i követelmények?
  47. Hogyan tükröződik a jogállamiság elve a Weimari Köztársaság alkotmányában?
  48. Milyen törvényekből áll a „decemberi alkotmány”?
  49. Milyen volt a császár jogállása 1867 után Ausztriában?
  50. Milyen választójogi törvényeket hoztak Ausztriában 1867 és 1918 között?
  51. Mit tartalmazott a Páneurópai Manifesztum?
  52. Ismertesse az 1939. augusztus 5-i spanyol alkotmányt!
  53. Miről szól a „Német gazdaság szerves felépítéséről” szóló törvény?
  54. Mit tud az USA Legfelsőbb Bíróságának ügyrendjéről?
  55. Jellemezze az 1921. évi lengyel alkotmányt!
  56. Milyen volt az NDK Népi Kamarájának szervezete, hatásköre?
  57. Jellemezze a francia kormány 1930-i memorandumát az európai államok összefogásáról!
  58. Hogyan gondolkodott a közös Európa jövőjéről a francia menekültkormány?
  59. Mit jelentett a „harmadik erő” koncepciója?
  60. Mi volt Leon Blum álláspontja Európa jövőjéről?
  61. Mit tartalmaz az amszterdami programnyilatkozat?
  62. Milyen szerepet játszott Churchill az európai egység kialakításában?
  63. Mi volt Konrad Adenauer álláspontja az államok közötti kapcsolatokról?
  64. Milyen szerepet szántak a német politikusok a Szovjetuniónak Európa újraegyesítésében?

 

3.    Félévközi számonkérés módja, az aláírás feltétele

 

A tárgy oktatása a konzultációkra, az oktató által megjelölt irodalomra és a konzultációkon kiadott segédanyagokra épül.

A konzultáción való részvétel kötelező és célszerű, mert a félévvégi kollokvium letételéhez az itt elhangzott ismeretanyag nem mellőzhető, valamint olyan, a tárgy teljesítésére vonatkozó aktuális információk közlésére is sor kerülhet, amelyek nélkül a hallgató nem tudja a követelményeket teljesíteni.

A tárgy teljesítése kollokvium formájában történik, amelyen 5 fokozatú értékelést alkalmazunk.

 

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása

 

A félévvégi kollokvium írásban, vagy szóban történik az oktató által kijelölt vizsganapokon. A vizsga a tankönyv kijelölt tételeiből és a konzultációk anyagából lesz.

 

Egységes kollokviumi tételsor nappali és levelező hallgatók részére

Egyetemes állam- és jogtörténet II.

2016/2017. tanév II. félév

I. Tankönyvi anyag

 

A.  Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest 1999. vagy későbbi kiadás)

 

  1. Az amerikai alkotmány ratifikálása és gyakorlati érvényesülése. (298-303)
  2. A rabszolgaság kérdése (312-314)
  3. Az alkotmány kiegészítései (314-318)
  4. Jogászi hivatás, jogtudomány és jogi oktatás az Egyesült Államokban (322-328)
  5. A New Deal jogtörténeti vonatkozásai (328-332)
  6. Az ancien régime válsága Franciaországban (338-341)
  7. Az 1791-es francia alkotmány (341-343)
  8. Az 1793-as francia alkotmány (343-345)
  9. A thermidori ellenforradalom alkotmánya (347-348)
  10. A konzulátus és a császárság alkotmánya (349-351)
  11. A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv (352-353)
  12. A modern büntetőjog és büntető-eljárásjog alapjainak lerakása (353-356)
  13. A restauráció, a júliusi monarchia államszervezete (356-357)
  14. A II. köztársaság alkotmánya (357-359)
  15. Állam és jogfejlődés a II. császárság idején (359-361)
  16. Az össznémet államszervezet változásai 1789 és 1815 között (362-367)
  17. A Német Szövetség (367-369)
  18. A frankfurti parlament tevékenysége (369-371)
  19. Ausztria államszervezete 1848/49-ben (371-373)
  20. Poroszország államszervezete 1848/49-ben (373-375)
  21. A német államok szervezete 1850 és 1866 között. (375-377)
  22. A német jogrendszer és kodifikációs törekvések. (378-379)
  23. A Német Birodalom államszervezete 1866-1918 között (379-382)
  24. Német jogfejlődés 1866-1918 között (382-384)
  25. A Weimari Köztársaság államszervezete (384-386)
  26. Az osztrák jogállamiság kiépítésre tett kísérletek 1867 és 1918 között (386-388)
  27. A polgári reformok hatása a társadalomra és a jogfejlődésre (409-414)
  28. Az 1866-os román alkotmány (465-466)
  29. A Népszövetség, mint az európai egység akadálya (553-555)
  30. Aristide Briand egységkoncepciója és a korabeli realitás (555-558)

 

  1. B.     Egyetemes jogtörténet II. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest 1999., vagy későbbi kiadás)

 

  1. Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák (45-48.)
  2. A jogrendszer jellemzői, a jogállamiság felszámolása (52-56.)
  3. A szabadságjogok érvényesülése az USA-ban. (63-67.)
  4. A jogi kultúra újabb kori változásai (77-80.)
  5. A szovjet jogi modell kialakulása (179-181.)
  6. A lengyel „népi államiság” kezdetei (207-210.)
  7. A „szocialista” állam német földön (222-226.)
  8. A második világháború alatti egységelképzelések.(299-301.)
  9. A „harmadik erő” koncepciója (303-305.)
  10. Korai nyugati integrációs tervek (308-310.)

 

II.

 

A tankönyvi tételeken túl a kollokviumon a konzultációk és az előadások anyagát is kérdezzük.

 

5.    Kötelező tananyag:

 

Egyetemes jogtörténet I-II. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1999. vagy későbbi kiadás)

Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.: Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, 2011. 539. p.

István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: 963-9567-99-X. Gondolat Verlag Budapest, 2005. 332 p.

 

6.    Ajánlott irodalom:

Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet II. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998. (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p.

Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Különös tekintettel az államszervezeti változásokra. Szent István Társulat, Budapest, 2002. 260 p.

Reiner Schulze (ed) Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Berlin, 1991.

 

7. Egyéb tudnivalók:

 

Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében - felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

 

Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon, e-mailben): A/6-os épület 219-es szoba. Telefon: 06/46/565111/23-39; e-mail: jogkatka@uni-miskolc.hu. Az ügyelet időpontjait az első konzultáción ismertetjük.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella    A/6.épület 222. szoba               Tel: 0646/565-186

                                                                                  e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2017. január 29.

 

                                                                                  Dr. Koncz Ibolya Katalin

                                                                                              tárgyfelelős

 

 

Vissza