Filozófia

Filozófia

JOGÁSZ OSZTATLAN KÉPZÉS (levelező és diplomás levelező tagozat)

2017-2018-as tanév, I. félév.

Tantárgy kódja: AJJOE272L1, AJJOE272DIG1

 

Tantárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet / Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgy oktatója: dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens

Tantárgy felvételének előtanulmányi feltétele: nincs

Félév végi számonkérés típusa: kollokvium

Tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 2 kredit

 

A tantárgy feladata és célja:

A tárgy az általános társadalomtudományi tantárgycsoport részét képezi. Célja azoknak a filozófiai irányzatoknak és hagyományoknak a megismertetése, amelyek segítséget nyújtanak a jogászképzésben szereplő elméleti tárgyak, elsősorban a jog- és állambölcseleti tárgyak megértéséhez. Ennek következtében e tárgy tartalmát a gyakorlati filozófia szempontjai határozzák meg.

 

A tárgyban feldolgozott témakörök:

 

  • Mi a filozófia? A filozófia iránti igények. A filozófia területei.
  • Az újkori filozófiai gondolkodás születése: Skolasztikakritika, antiarisztoteliánizmus. Az új tudomány: rezolutív-rekompozitív módszer (Galilei). Francis Bacon.
  • Descartes: Descartes filozófiai programja. Descartes és a módszeres kétely. A Descartes által hátrahagyott filozófiai problémák.
  • Racionalizmus és empirizmus: A racionalizmus Descartes után (Spinoza, Leibniz). Az empirizmus kibontakozása (Hobbes, Locke). Konstruktív szkepticizmus (Hume).
  • Kant: Kant és a racionalizmus. Kant és a transzcendentális filozófia.
  • Új filozófiai tendenciák a 19-20. században: az újkori filozófia eredeti kérdésfeltevésének háttérbe szorulása (Hegel és a kanti alapkérdések meghaladása, transzcendentális idealizmus), marxizmus, pozitivizmus, Wittgenstein a filozófia feladatáról.
  • Gyakorlati filozófia: A gyakorlati filozófia szemléleti alapjai; gyakorlati igazolás és gyakorlati indokok. A gyakorlati filozófia struktúrája.
  • Nyelvfilozófia: A filozófia nyelvi fordulata. Analitikus és transzcendentális nyelvfilozófia. A kései Wittgenstein. Beszédaktuselmélet (Austin, Searle).
  • Hermeneutika: A hermeneutikai kihívás. Romantikus hermeneutika (Schleiermacher). A hermeneutika mint szellemtudományi módszer (Dilthey, Betti). Posztheideggeriánus hermeneutika (Gadamer).
  • Tudományfilozófia: A fiatal Wittgenstein. Neopozitivizmus: Bécsi Kör, Popper. Posztpozitivista tudományelmélet.

 

Konzultációk:

10. 27.              14.10-17.30        III. ea.         Filozófia és gyakorlati filozófia

11. 24.              14.10-17.30        III. ea.         Nyelvfilozófia és hermeneutika

 

Minősítés:

A kollokvium ötfokozatú minősítéssel (elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles) értékeli, hogy a hallgató milyen szinten sajátította el a tananyagot, illetőleg hogy képes lesz-e az erre épülő további tananyag elsajátítására.

A vizsga eredményének megállapítása: A hallgatók a kollokviumon két tételt húznak, a tananyag két részének megfelelően. A vizsgáztató mindkét tételt külön értékeli. Az 50% alatti teljesítmény elégtelen, 60%-ig elégséges, 70%-ig közepes, 85%-ig jó, afölött jeles. A kollokvium csak abban az esetben sikeres, ha a hallgató mindkét tételből legalább elégséges szinten vizsgázott. Ha valamelyik tétel esetén a vizsgázó nem éri el az elégséges szintet, akkor a kollokviuma elégtelen. A sikertelen vizsga kijavítására szóbeli utóvizsgán lehet kísérletet tenni.

 

Tételsor:

I. rész

  1. A filozófia fogalma, filozófia és megismerés
  2. A filozófia iránti igények; a filozófia által célba vett fogalmi problémák
  3. A filozófia területei, a filozófiai felfogások kategorizálása
  4. Az újkori filozófia születési körülményei
  5. Az új tudományos módszer (Galilei)
  6. Francis Bacon
  7. René Descartes filozófiai programja
  8. A módszeres kétely
  9. A descartes által hátrahagyott filozófiai problémák
  10. A racionalizmus Descartes után I.: Spinoza,
  11. A racionalizmus Descartes után II.: Leibniz.
  12. Az empirizmus kialakulása: Hobbes és Locke.
  13. Kísérletek az empirizmus újragondolására: Berkeley és Hume.
  14. Kant és a racionalizmus.
  15. Kant és a transzcendentális filozófia programja.
  16. Kant elmélete az emberi megismerésről.
  17. Kant és a szabadság problematikája.
  18. Transzcendentális idealizmus: Fichte, Schelling, Hegel

 

II. rész

  1. A gyakorlati filozófia tárgya és szemlélete
  2. Gyakorlati igazolás, gyakorlati indok, motívumok
  3. A gyakorlati filozófia struktúrája
  4. A filozófia nyelvi fordulata és előzményei.
  5. Analitikus nyelvfilozófia; diadikus és triadikus jelentéselmélet.
  6. A kései Wittgenstein nyelvfilozófiai felfogása.
  7. Wittgenstein a filozófia feladatairól
  8. A beszédaktus-elmélet (John Austin).
  9. A beszédaktusok tipológiája John Searle-nél.
  10. A hermeneutikai kihívás, gyakorlati hermeneutikai, hermeneutikai kánonok.
  11. A romantikus hermeneutika.
  12. Dilthey és a hermeneutika: a hermeneutikai kör és a szellemtudományi módszer problémája.
  13. Dilthey hermeneutikájának gyengeségei és azok kritikája Heideggernél.
  14. Gadamer hermeneutikája.
  15. Hermeneutika és gyakorlati filozófia.
  16. A pozitivizmus: Comte.
  17. A neopozitivizmus: Bécsi Kör, Popper
  18. A posztpozitivizmus: Kuhn

 

Kötelező tananyag:

Az előadásokon elhangzottak, valamint a tanszék honlapján közreadott előadásvázlatok.

Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Budapest: Osiris, 1999, 19-152. o. (II-VIII. Fejezet).

Filozófiai kalauz (Szerk.: A. C. Grayling) Akadémiai Kiadó, 1997.

 

Ajánlott olvasmányok:

Filozófia. (Szerk.: Boros Gábor) Akadémiai Kiadó, 2013

Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Budapest: Szent István Társulat, 2001. (Francis Bacon, René Descartes, Benedictus Spinoza, G. W. Leibniz, Thomas Hobbes, John Locke, David Hume, Immanuel Kant, G. W. F. Hegel).

 

Egyéb tudnivalók:

Hallgatói ügyintézés: Hodosi Gabriella, A/6. épület 222. szoba, Tel: 0646/565-186, e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2017. szeptember 6.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

 

Vissza