Információs- és médiajogi gyakorlat II.

INFORMÁCIÓS ÉS MÉDIAJOGI GYAKORLAT

2014/2015. tanév, 2. félév, levelező tagozat

A tantárgy kódja: AJIMT272L4

Félévi óraszám: 2 gyakorlati óra a félévben

Félév végi számonkérés típusa: Otthon elkészített beszámoló (házi dolgozat)

Tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 1 kredit

Tantárgyfelelős tanszék: Információs és Médiajogi Tanszék

Oktatók: Dr. Majtényi László

Tantárgy felvételének előtanulmányi feltétele: Információs és médiajog 1.

 

1. Az oktatás célja:

A tárgy az Információs és médiajog II. című tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlati tárgy, tartalma információs alapjogi és médiajogi jogesetmegoldás. A kurzus célja, hogy az absztrakt alkotmányos-alapjogi normáknak a 21. században – elsősorban az állandóan változó társadalmi viszonyok, valamint az új technológiák miatt – felmerülő új nehéz jogi esetekre való alkalmazását bemutassa a hallgatóknak.

 

2. A gyakorlati óra (2015.V.15):

A félév során az órarendben megadott egyetlen időpontban összesen 2 gyakorlati órára kerül sor, amelyen közös jogesetmegoldás történik. A hallgatók a gyakorlati órán bevezetést kapnak az alapjogi dogmatika gyakorlati alkalmazásának módszereibe. A médiajogi eseteket, amennyiben ez technikailag lehetséges, esetenként a médiatörvény alapelvi rendelkezéseinek sérelmét felvető műsorszámrészletek megtekintése illetve meghallgatása után elemzik a hallgatók oktatói segédlettel. A gyakorlati órán való részvétel ajánlott.

 

3. A számonkérés:

A gyakorlati óra értékelése otthon elkészített 2-5 oldal terjedelmű írásbeli esetelemzés alapján, ötfokozatú gyakorlati jeggyel történik. A hallgatók több jogeset közül választhatnak, amelyeket a félév során ismertetünk. Az esetelemzést elektronikus úton kell eljuttatni a félév során megadott címre.

 

4. Tematika

A kurzus során feldolgozásra kerülő jogeset-témakörök:

Direkt marketing adatkezelésekkel kapcsolatos esetek, munkahelyi adatkezelésekkel kapcsolatos jogesetek, az üzleti szféra titkaival kapcsolatos esetek, információszabadság-perek, felhasználói tartalmakkal kapcsolatos esetek, szólásszabadság és büntetőjog, közszereplők és közhatalom-gyakorlók, politikusok sérelmei a médiában

 

5. Tananyag

Kötelező tananyag: Majtényi László-Szabó Máté Dániel. Információs- és Médiajog 2.

Ajánlott irodalom:

Majtényi László: Az információs szabadságok - adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága, CompLex, Budapest, 2006.

Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv, Osiris, Budapest, 2005.

Gálik Mihály, Polyák Gábor: Médiaszabályozás, Budapest, 2005

Bayer Judit: A háló szabadsága, Új Mandátum, 2005

Hallin, Daniel C. - Mancini, Paolo: Médiarendszerek - A média- és politikai rendszerek három modellje, Gondolat, 2008

Lessig, Lawrence: Hogyan szabályozzuk a szólást az Interneten? Fundamentum 1999/15-34. old.

Jóri-Hegedűs-Kerekes (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban. Complex, Budapest, 2010.

The Global Encyklopaedia of Data Protection Regulation, Kluwer. Hague-London-Boston, 2000, Editors: Jan Holvast, Wayne Madsen, Paul Roth

Freedom of Information  - Experiences from Eastern Europe In: Freedom and Responsibility, OSCE Representetive on Freedom of the Media, Vienna, 2005,

Ann Florini (Editor) The Right to Know, Columbia University Press, (ISBN 978-0-231-14158)  2007, 368 p.

Peter Lunt, Sonia Livingstone: Media Regulation (ISBN 978-0-85702-569-2), SAGE, 216 p. 2012, London

The Media Freedom, OSCE, Vienna, 2004, 274 p.

 

 

Információs és médiajog gyakorlat

2015/2016. tanév II. félév

Hogyan elemzünk jogeseteket?

1.Milyen jogesetről van szó? (Bírósági ítélet, vagy egyéb hatóság esete, kik voltak a felek, a résztvevők? – nem biztos, hogy csak két résztvevő volt, érintett felek, beavatkozók, stb.) Legyen világos, hogy kik voltak a résztvevők, és ki volt az eljáró hatóság/bíróság. Bírósági ítéleteknél ez a rész a dokumentum elején található.

2. Mi a döntés? (Pl. a hatóság megbírságolta a kötelezettet, a bíróság kötelezte valamire valamelyik felet, stb. Bíróság ítéleténél ki nyert és ki veszített, - nem kell elemezni, mert nincs jelentősége a perköltségben marasztalásnak, a szakértői díjaknak, stb. ezek általában mellékes körülmények. Csak az ügy érdemében hozott döntést kell ismertetni. Bírósági ítéleteknél ez a rész az ún. rendelkező rész, a bevezető rész után, az indokolás előtt.)

3. Mi a tényállás? (Röviden, szabatosan kell leírni a tényállást, nem kell feltétlenül jogi kifejezéseket használni – úgy kell elmondani a történetet, ahogy hétköznapi szavakkal a legkönnyebb elmesélni. Jogászkodni majd csak az 5. pontnál kell.)

4.Mi az ügytörténet (pertörténet) a hatóságok/bíróság előtt? (Azaz pl. bírósági eljárásban mit döntöttek az alsóbíróságok, és milyen indokokkal, hatósági döntésnél milyen eljárási cselekmények történtek, mit kért a hatóság, milyen lényeges tanúmeghallgatások, okirati bizonyítékok játszottak szerepet a döntésben? Azaz, szó szerint mi magának az ügynek a története? Tehát nem a sztori, amelyet a tényállásban kell ismertetni.)

5.Mi a jogi érvelés lényege? Ez újabb három részre bomlik:

5.1. Milyen jogszabályokatalkalmazott, és milyen jogszabály-helyeket hívott fel a bíróság/hatóság.

5.2. Ezeket a jogszabály-helyeket hogyan értelmezte, és ezt az értelmezést hogyan indokolta, miért gondolta úgy, hogy az adott jogszabály-hely vonatkozik a tényállásra? Ennél a résznél kívánatos megfogalmazni magát a jogkérdést, azzal a formulával, hogy a vizsgált ügyben az volt a jogkérdés, (az ügy azon fordult meg), hogy ….

5.3. Milyen más autoritatív forrásokat hívott fel a hatóság/bíróság. Milyen nem jogszabályi jellegű érvek vannak még esetleg az adott döntésben, (pl. bírósági gyakorlat, az adott hatóság gyakorlata, összehasonlító jogi és európai jogi érvek, alkotmánybírósági gyakorlat, stb.) 

6. Kritika, megjegyzés. Ha úgy érezzük, hogy a döntés sántít, vagy az érvelés nem meggyőző, akkor kiegészíthetjük az érvelést/döntést azzal, hogy az álláspontunkat megindokolva (!) rámutatunk ezekre a gyengeségre, hiányosságokra, és helyette esetleg javaslunk egy másik megoldást.

Az elemzés legfeljebb 2-3 gépelt oldal, de a legtöbb jogeset akár 1 oldalban is össze lehet foglalni. Kerüljük a lényegtelen, az ügy jogi megítélése szempontjából nem döntő mozzanatok elemzését. Sűrítsünk, próbáljunk a lényegre koncentrálni. Vigyázzunk, mert a legtöbb esetben a döntés indokolásában található szövegben keverednek a 3., 4., 5. pontban található elemek. Ezeket gondosan válogassuk szét, (ha már a bíró nem tette meg…)

2015. február 16.

Ződi Zsolt

Választható jogesetek: 

 

Információszabadság

Határozatot hozó bíróság, szervezet

Határozat tartalma

Határozat száma

Fővárosi Ítélőtábla

alkotmány-tervezet nyilvánossága

2.Pf.21.576/2006/7. sz. ítélet

Alkotmánybíróság

döntés-előkészítő adatok

12/2004. (IV. 7.) AB határozat

Fővárosi Ítélőtábla

AB-indítvány megismerhető-sége

2Pf.20.304/2005/8. sz. ítélet

Fővárosi Bíróság

minősített adatok megismerhető-sége

19.P.20.069/2007/4. sz. ítélet

Adatvédelem

Alkotmánybíróság

rendőr arcának kitakarása

28/2014. (IX.29.) AB határozat

Alkotmánybíróság

titkos információ-szerzés

2/2007. (I. 24.) AB határozat

Adatvédelmi biztos

társasházi kamera-rendszer

467/K/2009-3. számú határozat

NAIH

direkt marketing

NAIH/2015/545/7/H.

NAIH

termékbemutató

NAIH/2015/83/6/H.

NAIH

munkavállaló személyes adatai

NAIH/2015/1402/H

NAIH

bűnügyi személyes adat

NAIH-1204-5/2013/H.

Médiajog

ORTT

tartalom-szabályozás

1759/2008. (IX. 24.) sz. határozat

Alkotmánybíróság

frekvencia-gazdálkodás

71/2009. (VI. 30.) AB határozat

 

 

Beadási határidő: 2016. április 29. napja

Beadás módja:

-          e-mail üzenethez csatolt .pdf formátumú fájl formájában a gyakorlatvezető által megadott e-mail címre

-          a fájl nevében kérjük megjelölni a hallgató vezeték- és keresztnevét, valamint a szak és tagozat megnevezésének rövidítését alsó vonallal elválasztva! példa: Gipsz_Jakab_j_n.pdf  - Gipsz Jakab jogász szakos nappalis tagozatos hallgató esetén

(alsó vonal a shift és a kötőjel billentyűk együttes egyidejű lenyomásával gépelhető) 

 

 http://jogikar.uni-miskolc.hu/inf.med.gyak.ii 

 http://jogikar.uni-miskolc.hu/munkau.gyak

 

A tárgy leckekönyvi jegyzője:

Dr. Majtényi László egyetemi tanár

 

Információs és Médiajogi Tanszék

 

Vissza