Jog- és állambölcselet gyakorlat I.

Követelmények és tantárgyi program

 

Jog- és állambölcselet I. gyakorlat

JOGÁSZ OSZTATLAN KÉPZÉS (levelező tagozat)

2017-2018-es tanév, I. félév.

 

Tantárgy kódja: AJJOE279L3

 

Tantárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet / Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgy oktatója: dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens

Tantárgy felvételének előtanulmányi feltétele: nincs

Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy

Tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 1 kredit

 

Tantárgy feladata és célja:

A Jog- és állambölcselet 1. c. tantárgy keretében hallgatható politikai filozófiai tematika történeti összefüggéseinek feldolgozása, a modern politikai gondolkodás jellemzőinek és a politikai eszmerendszereknek az áttekintése.

 

Tematika:

  1. A tárgy ismertetése.
  2. A politikai gondolkodás története
  3. Újkori politikai gondolkodás
  4. Republikanizmus
  5. Klasszikus szerződéselméletek
  6. Kortárs szerződéselméletek
  7. A felvilágosodás
  8. A liberalizmus alapelemei I.
  9. A liberalizmus alapelemei II.
  10. Liberális alapkoncepciók
  11. A konzervativizmus dogmatikája
  12. A konzervativizmus változatai
  13. Marxizmus
  14. Szociáldemokrácia
  15. Konzultáció, gyakorlati jegyek lezárása

 

A kurzus időbeosztása:

10. 28. 16.00-17.40: Az újkori politikai gondolkodás általános jellemzői. A politikai eszmerendszerek. Zh.

 

A gyakorlati jegy megszerzése:

Gyakorlati jegy sikeres zárthelyi dolgozat megírásával szerezhető. A zárthelyi dolgozat megírása akkor sikeres, ha legalább 20 pontot ér. Az összes pontszám alapján a következő gyakorlati jegyek szerezhetők:

0-20 pont – elégtelen

21-25 pont – elégséges

26-30 pont – közepes

31-35 pont – jó

36-40 pont – jeles

A szorgalmi időszak során a zárthelyi dolgozatok pótlására egy alkalommal, a szemeszter utolsó konzultációs napján van lehetőség. A vizsgaidőszakban tanulmányi bizottsági, dékáni, illetve rektori engedéllyel aláírás és gyakorlati jegy pótlására van lehetőség.

 

Az aláírás feltétele: A konzultáción való részvétel és meghatározott „minimum-kérdések” ismerete.

 

Kötelező tananyag:

Bódig Mátyás — Győrfi Tamás (szerk.): Államelmélet: A mérsékelt állam eszméje és elemei I. Elmélettörténet. Miskolc: Bíbor, 2002.; III. fejezet, valamint a szemináriumon elhangzottak.

 

Ajánlott irodalom:

Leo Strauss-Joseph Cropsey: A politikai filozófia története I-II. Európa Könyvkiadó, 1994.

Michael Oakeshott: Politikai racionalizmus. Új Mandátum Könyvkiadó, 2001.

Hannah Arendt: A forradalom. Európa Könyvkiadó, 1991.

 

Egyéb tudnivalók:

Hallgatói ügyintézés: Hodosi Gabriella, A/6. épület 222. szoba, Tel: 0646/565-186, e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Tételsor:

  1. A teologiko-politikai probléma
  2. Az ésszerű pluralizmus ténye
  3. A felvilágosodás programja
  4. Az uralkodó eszmeáramlatok viszonyát meghatározó alapkérdések
  5. A klasszikus szerződéselméletek: Hobbes
  6. A klasszikus szerződéselméletek: Locke
  7. A klasszikus szerződéselméletek: Rousseau
  8. A szerződéselméleti érvelés szerkezete
  9. A neo-kontraktárius elméletek
  10. Republikánus alapeszmék I.: törvény, szabadság, erény, közjó
  11. Republikánus alapeszmék I.: egalitarizmus, partikularizmus, szövetségi elv
  12. A republikanizmus fejlődése
  13. Hannah Arendt republikánus politikai filozófiája
  14. A liberális eszmerendszer fejlődésének vázlata
  15. A liberális gondolkodás alapelemei: individualizmus
  16. A liberális gondolkodás alapelemei: egyenlőség
  17. A liberális gondolkodás alapelemei: szabadság
  18. A liberális gondolkodás alapelemei: önkorlátozás
  19. A liberális gondolkodás alapelemei: a korlátozott állam
  20. Liberális alapkoncepciók: J. S. Mill
  21. Liberális alapkoncepciók: F. A. von Hayek
  22. Liberális alapkoncepciók: J. Rawls
  23. A konzervativizmus forrásai
  24. A konzervativizmus dogmatikája I.: történelem, hagyomány, „előítélet”
  25. A konzervativizmus dogmatikája II: tekintély, szabadság, tulajdon, vallás
  26. A konzervativizmus jelentései és változatai
  27. A szocialista eszmerendszer alapjai
  28. A szocializmus irányzatai: marxizmus
  29. A szocializmus irányzatai: szociáldemokrácia
  30. A szocializmus irányzatai: bolsevizmus
  31. A szocializmus irányzatai: keresztényszocializmus, liberálszocializmus
  32. A szocializmus irányzatai: a szociáldemokrácia reformja

 

Miskolc, 2017. szeptember 1.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

beszámoló-eredmények

Vissza