Jog- és állambölcselet III.

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

a Jog- és állambölcselet III. c. tantárgyból

tárgykód: AJJOE278N10

jogász szak nappali tagozat

2013/2014 tanév II. félév

Záróvizsga felkészítő szeminárium jogászhallgatóknak

 

 

Tárgyfelelős: dr. Hegyi Szabolcs, egyetemi adjunktus

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék

Tantárgy oktatója: dr. Hegyi Szabolcs, egyetemi adjunktus

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév: 2 óra/hét

Számonkérés módja: -

Kreditpont: -

 

A kurzus célja: A tárgy feladata, hogy megkönnyítse a „Jog- és állambölcselet” záróvizsgára való felkészülést. A szemináriumokon áttekintjük a tételekhez tartozó tananyagot, illetve konzultációra van lehetőség.

 

A tantárgy tematikus leírása

 

2014. február 19. Tananyag és tételsor áttekintése.

2014. február 26. Államelmélet elmélettörténeti tételek.

2014. március 5. Jogelmélet elmélettörténeti tételek.

2014. március 12. Államelmélet tematikus tételek.

2014. március 19. Jogelmélet tematikus tételek.

2014. március 26. Jogelmélet tematikus tételek.

 

Tananyag:

  1. Államelmélet. A mérsékelt állam eszméje és elemei. I. Elmélettörténet. II. Alapelvek és alapintézmények. (Szerk.: Bódig Mátyás – Győrfi Tamás) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. (a továbbiakban ÁE I, II)
  2. Rendszeres jogelmélet (Szerk.: Szabó Miklós) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2015. (a továbbiakban RJ)
  3. Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerk.: Szabó Miklós) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004. (a továbbiakban JT)
  4. Szabó Miklós: Ars Iuris. A jogdogmatika alapjai. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2006. (a továbbiakban JD)

 

Egyéb tudnivalók:

A záróvizsgára a Tanulmányi követelményrendszerben előírt szabályok vonatkoznak.Az adminisztrációs ügyek intézése és tájékoztatás az A/6 épület 222. szobájában történik, telefonszám: 565-111/23-16 mellék, ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

Miskolc, 2013. január 25.

 

Hegyi Szabolcs

 

 

Záróvizsga-tételsor

 

I. Államelmélet

 

  1. Az újkori politikai gondolkodás. ÁE I, 117-128. o.
  2. A klasszikus szerződéselméletek. ÁE I, 139-157. o.
  3. A republikanizmus. ÁE I, 167-189. o.
  4. A liberális gondolkodás fejlődése és alapelemei. ÁE I, 189-211. o.
  5. A konzervativizmus. ÁE I, 221-241. o.
  6. A szocializmus. ÁE I, 241-265. o.
  7. Autoritás és legitimitás. ÁE II, 41-65. o.
  8. A politikai kötelezettség igazolását célzó elméletek. ÁE II, 65-81. o.
  9. Az anarchizmus és a polgári engedetlenség problémája. ÁE II, 81-89. o.
  10. Autoritás és szuverenitás; az önkormányzás elve. ÁE II, 91-103. o.
  11. Joguralom és politikai moralitás. ÁE II, 103-119. o.
  12. A demokrácia fogalomtörténeti összefüggései; a többségi elv igazolási problémái. ÁE II, 119-126. és 130-137. o.
  13. Az alkotmányos korlátok problémája; az alkotmánybíróságok igazolása. ÁE II, 141-163.o.
  14. A közszféra és a magánszféra viszonyrendszere. ÁE II, 163-181. o.
  15. Az életformák sokszínűsége és az állam feladatai. ÁE II, 191-206. o.
  16. Az egyéni szabadság korlátozásának elvei. ÁE II, 206-217. o.
  17. A társadalmi igazságosság elméletei (Nozick, Rawls, Hayek, Marx). ÁE II, 217-234. o.
  18. A jóléti állam ÁE II, 234-243. o.
  19. A nemzet mint a közösségi identitás alapja; a nemzeti identitás a mérsékelt államban. ÁE II, 254-271. o.
  20. Az abszolút szuverenitás. ÁE II, 271-289. o.
  21. A totalitarizmus. ÁE II, 289-307. o.

 

II. Jogelmélet

 

  1. Természetjogtan. JT, 9-31. o.
  2. Jogpozitivizmus. JT, 31-51. o.
  3. Történeti és szociológiai jogelméletek. JT, 51-71. o.
  4. A jog társadalomelméleti megragadása: Luhmann, Habermas. JT, 167-189. o.
  5. A jogpozitivizmus kibontakozása: Austin, Kelsen. JT, 189-201. és 129-145. o.
  6. Modern jogpozitivizmus: Hart, Raz. JT, 243-261. és 273-285. o
  7. Antipozitivista jogkoncepciók: Fuller, Dworkin. JT, 231-243. és 261-273. o.
  8. XX. századi természetjogtan: Radbruch, Finnis. JT, 145-157. és 285-299. o.
  9. Jogelméleti módszertan – A jogról való gondolkodás sokfélesége. RJ, 1-18. o
  10. Analitikai jogelmélet – A jog fogalma. RJ, 19-34. o.
  11. Normatív jogelmélet – A jog értelme. RJ, 35-53. o.
  12. A jog normativitása – Érvényesség, kényszer és szankció a jogban. RJ, 54-68. o.
  13. A szabályalapú döntéshozatal sajátosságai és korlátai. RJ, 69-82. o.
  14. Jogosultság és kötelezettség. RJ, 83-95. o.
  15. A jog rendszerszerűsége. RJ, 96-105. o.
  16. Jogalkotástan – A jog alkothatósága és a jogalkotói akarat korlátai. RJ, 106-120. o.
  17. Ítélkezés-elmélet – Jogi metodológia. RJ, 121-134. o.
  18. Kritikai jogi gondolkodás. RJ, 135-148. o.
  19. A normák értelmezése. JD, 165-189. o.
  20. Jogi argumentáció. JD, 189-215. o.
  21. A tények megállapítása. JD, 237-253. o.

 

Záróvizsga-tételsor

 

I. Államelmélet

 

  1. Az újkori politikai gondolkodás. ÁE I, 117-128. o.
  2. A klasszikus szerződéselméletek. ÁE I, 139-157. o.
  3. A republikanizmus. ÁE I, 167-189. o.
  4. A liberális gondolkodás fejlődése és alapelemei. ÁE I, 189-211. o.
  5. A konzervativizmus. ÁE I, 221-241. o.
  6. A szocializmus. ÁE I, 241-265. o.
  7. Autoritás és legitimitás. ÁE II, 41-65. o.
  8. A politikai kötelezettség igazolását célzó elméletek. ÁE II, 65-81. o.
  9. Az anarchizmus és a polgári engedetlenség problémája. ÁE II, 81-89. o.
  10. Autoritás és szuverenitás; az önkormányzás elve. ÁE II, 91-103. o.
  11. Joguralom és politikai moralitás. ÁE II, 103-119. o.
  12. A demokrácia fogalomtörténeti összefüggései; a többségi elv igazolási problémái. ÁE II, 119-126. és 130-137. o.
  13. Az alkotmányos korlátok problémája; az alkotmánybíróságok igazolása. ÁE II, 141-163.o.
  14. A közszféra és a magánszféra viszonyrendszere. ÁE II, 163-181. o.
  15. Az életformák sokszínűsége és az állam feladatai. ÁE II, 191-206. o.
  16. Az egyéni szabadság korlátozásának elvei. ÁE II, 206-217. o.
  17. A társadalmi igazságosság elméletei (Nozick, Rawls, Hayek, Marx). ÁE II, 217-234. o.
  18. A jóléti állam ÁE II, 234-243. o.
  19. A nemzet mint a közösségi identitás alapja; a nemzeti identitás a mérsékelt államban. ÁE II, 254-271. o.
  20. Az abszolút szuverenitás. ÁE II, 271-289. o.
  21. A totalitarizmus. ÁE II, 289-307. o.

 

II. Jogelmélet

 

  1. Természetjogtan. JT, 9-31. o.
  2. Jogpozitivizmus. JT, 31-51. o.
  3. Történeti és szociológiai jogelméletek. JT, 51-71. o.
  4. A jog társadalomelméleti megragadása: Luhmann, Habermas. JT, 167-189. o.
  5. A jogpozitivizmus kibontakozása: Austin, Kelsen. JT, 189-201. és 129-145. o.
  6. Modern jogpozitivizmus: Hart, Raz. JT, 243-261. és 273-285. o
  7. Antipozitivista jogkoncepciók: Fuller, Dworkin. JT, 231-243. és 261-273. o.
  8. XX. századi természetjogtan: Radbruch, Finnis. JT, 145-157. és 285-299. o.
  9. Jogelméleti módszertan – A jogról való gondolkodás sokfélesége. RJ, 1-18. o
  10. Analitikai jogelmélet – A jog fogalma. RJ, 19-34. o.
  11. Normatív jogelmélet – A jog értelme. RJ, 35-53. o.
  12. A jog normativitása – Érvényesség, kényszer és szankció a jogban. RJ, 54-68. o.
  13. A szabályalapú döntéshozatal sajátosságai és korlátai. RJ, 69-82. o.
  14. Jogosultság és kötelezettség. RJ, 83-95. o.
  15. A jog rendszerszerűsége. RJ, 96-105. o.
  16. Jogalkotástan – A jog alkothatósága és a jogalkotói akarat korlátai. RJ, 106-120. o.
  17. Ítélkezés-elmélet – Jogi metodológia. RJ, 121-134. o.
  18. Kritikai jogi gondolkodás. RJ, 135-148. o.
  19. A normák értelmezése. JD, 165-189. o.
  20. Jogi argumentáció. JD, 189-215. o.
  21. A tények megállapítása. JD, 237-253. o.

Vissza