Jogi alaptan

Követelmények és tantárgyi program

Jogi alaptan tantárgyból

Tárgykód: AJJOE811JFN1

Jogi felsőoktatási szakképzés nappali tagozat

2016/2017. tanév 1. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet/Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: nincs

Egyidejű felvétel: nincs

Óraszám/hét: 2 óra (kedd 10.00, XV. ea.)

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 2

 

1. A tantárgy feladata és célja

A tárgy oktatásának feladata, hogy megismertessen a jog intézményrendszerének és az annak bázisát képező állami-politikai intézményrendszernek az alapvető szerkezetével és működésével, legfontosabb fogalmaival. A feladatát a legalapvetőbb összefüggések és ismeretek megalapozásában látja, mellyel bevezetést nyújt a jogi-igazgatási jelenségek elmélyültebb megismeréséhez is.

 

2. A tantárgy tematikus leírása

1. 2016. szeptember 6.: Általános tájékoztató, a követelmények megbeszélése; A jogszabály: Jogi norma; Jogszabály; A jogszabályok szerkezete; A jogszabályok tipológiája; A jogszabályok rendszerezése; A jogszabályok érvényessége és hatálya

2. 2016. szeptember 13.: A jogrendszer: A jog rendszerszerűsége; A jogági tagozódás; A jogszabályi hierarchia; A jogrendszer egységének biztosítása; A joghézag problémája

2016. szeptember 20. Sportnap/oktatási szünet

3. 2016. szeptember 27.: A jogcsalád: A jogrendszerek sokfélesége és összehasonlítása; A »common law« jogcsalád keletkezése és sajátos jegyei; A római-germán jogcsalád keletkezése és sajátos jegyei; Egyéb jogrendszerek; A szocialista jog; Az iszlám jog

4. 2016. október 4.: A jogképződés: A jogforrás fogalma és fajtái; A jogalkotói jog; A jogalkotás menete; A bírói jog; A szokásjog

5. 2016. október 11.: A jogérvényesülés: Érvényesség, érvényesülés, hatásosság; A jogkövetés; Jogtudat és jogismeret; A jog megkerülése; A jogalkalmazás; A jogi eljárás; A jogértelmezés; Laikusok részvétele a bíráskodásban

6. 2016. október 18.:Zárthelyi dolgozat (önkéntes)

7. 2016. október 25.: A jogviszony és a felelősség: A jogviszonyok szerkezete és fajtái; A jogviszony elemei; A jogi tények; A felelősség fogalma; A felelősség fajtái; A jogi felelősség; A felelősségi formák

2016. november 1. Oktatási szünet

8. 2016. november 8.: A modern állam:Az abszolutista állam jegyei: szuverenitás, hadsereg, bürokrácia, fiskalitás; Az abszolutista állam jegyei: laicizáció, diplomácia, gyarmatosítás, jogrendszer; A polgári állam kialakulása; az alkotmányosság; A polgári állam: törvényesség, intézményesültség, demokratizmus; A jóléti állam; A totális állam

9. 2016. november 15.: Az államszervezet: A hatalommegosztás; A törvényhozás; A végrehajtás; A bíráskodás; A szervezet

10. 2016. november 22.: Államtipológia: Államtipológia – államtípus; Az államforma; Az alkotmányforma; A kormányforma; Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: centralista rendszerek – pluralista rendszerek

11. 2016. november 29.: Európa: Európa kialakulása; Európa régiói; Az Európai Unió formálódása; Az Európai Unió intézményei és jogforrásai

12. 2016. december 6. Elővizsga

 

3. Félévközi számonkérés módja

A félév közben önkéntes ZH írására van lehetőség. A zárthelyi dolgozat tárgya az addig elhangzott előadások anyaga és a tankönyv megadott fejezetei. A sikeres ZH feltétele az elérhető pontok több mint felének megszerzése. Sikeres ZH esetén a hallgató a vizsgán mentesül a ZH-ig elsajátított anyagrész alól, és a ZH érdemjegye beszámít a vizsgajegybe.

 

4. Vizsgakövetelmények

A vizsga módja: írásbeli vagy szóbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel. A sikeres kollokvium feltétele az elérhető pontok több mint felének a megszerzése.

 

 

Vizsgakérdések (A kérdések után a tankönyv oldalszáma található)

  1. A jogi normák általános és specifikus jegyei (11-14. o.)
  2. A jogi norma logikai és grammatikai szerkezete (14-16. o.)
  3. A jogszabály fogalma (16-18. o.)
  4. A jogszabály szerkezete (19-23. o.)
  5. A jogszabályok tipológiája tartalmuk szerint (23-24. o.)
  6. A jogszabályok rendszerezésének technikái (24-27. o.)
  7. A jogszabályok érvényessége és hatálya (27-32. o.)
  8. A jog rendszerszerűsége (33-36. o.)
  9. A jogági tagozódás – áttekintés (37-40. o.)
  10. Az egyes alapjogágak és a másodlagos jogágak (40-44. o.)
  11. A jogszabályi hierarchia (44-49. o.)
  12. A joghézag és a jogrendszer egységét biztosító elvek (49-54. o.)
  13. A jogösszehasonlítás – áttekintés (55-59. o.)
  14. A római-germán jogcsalád (60-66. o.)
  15. A „common law” jogcsalád (66-71. o.)
  16. A szocialista jogcsalád és a vallási és tradicionális jogrendszerek (72-76. o.)
  17. A jogforrás (80-83. o.)
  18. A jogalkotás fajtái és jegyei (84-88. o.)
  19. A törvényhozás menete (89-92. o.)
  20. A bírói jog (93-97. o.)
  21. A szokásjog (98-100. o.)
  22. Jogérvényesülés és jogkövetés (101-104. o.)
  23. A jogalkalmazás (105-108. o.)
  24. A jogi eljárás menete és az első fokú bírósági eljárás (109-114. o.)
  25. Ítélet és végzés; másodfokú eljárás és rendkívüli perorvoslatok (114-118. o.)
  26. A jogértelmezés (118-119. o.)
  27. Laikusok részvétele a bíráskodásban (119-124. o.)

 

  1. A jogviszonyok szerkezete és fajtái (125-129. o.)
  2. A jogviszony elemei, a jogviszonyok tárgya (129-133.o.)
  3. A jogviszony tárgya és a jogi tények (133-136. o.)
  4. Felelősség és felelősségrevonás (136-139. o.)
  5. A felelősség alapja és fajtái (139-144. o.)
  6. Az állam fogalma (147-153. o.)
  7. Az államszerkezet (153-157. o.)
  8. Az abszolutista állam jegyei (157-163. o.)
  9. A polgári állam kialakulása és jegyei I. (163-167. o.)
  10. A polgári állam jegyei II. intézményesültség és demokrácia (168-170.o.)
  11. A jóléti állam (170-174.o.)
  12. A totális állam (175-178.o.)
  13. A hatalommegosztás.(179-181.o.)
  14. A törvényhozás (182-185.o.)
  15. A végrehajtás (185-189. o.)
  16. A bíráskodás (190-195. o.)
  17. A szervezet (195-200.o.)
  18. Államtipológia – államtípus és államforma (201-207.o.)
  19. Az alkotmányforma (207-209. o.)
  20. A kormányforma (210-215. o.)
  21. Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: centralista rendszerek (215-218. o)
  22. Az államok politikai rendszer szerinti osztályozása: pluralista rendszerek (218-220. o.)
  23. Európa kialakulása (221-2268. o.)
  24. Európa régiói (226-233. o.)
  25. Az Európai Unió kialakulása, az alapító szerződések (233-238. o.)
  26. Az EU intézményrendszere (238-239.o.)
  27. Az EU jogforrási rendszere (239-240.o.)

 

5. Kötelező tananyag

Tankönyv: Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. [Prudentia Iuris 18.] Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012. (Harmadik, javított kiadás)

Varga Csaba: A kodifikáció mint társadalmi-történelmi jelenség. Bp., 1979.

Berman, H.: Law and Revolution.The Formation of the Western Legal Tradition. Cambridge, 1983.

 

6. Ajánlott irodalom

Szabó M. (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. Miskolc, Bíbor, 2012.

Kende Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Bp., Osiris, 2005

Schwarze, J.: EU Kommentar. Nomos, Baden-Baden, 2012.

 

Egyéb tudnivalók

Hallgatói ügyintézés: Hodosi Gabriella, A/6. épület 222. szoba, Tel: 06-46/565-186, e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2016. szeptember 7.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Vissza