Jogi felsőoktatási szakképzés

 

 

 

Jogi felsőoktatási szakképzés

 

indul a 2013/2014-es tanévtől kezdődően.

 

Képzési cél

 

A felsőoktatási szakképzés célja olyan jogi alapismeretekkel rendelkező szakalkalmazottak képzése, akik az igazságszolgáltatásban és az igazságszolgáltatáson kívüli szakterületeken jártasak az adott jogterületre vonatkozó ismeretek gyakorlati alkalmazásában, felkészültek jogászi tevékenység előkészítésére és képesek tehermentesíteni a jogászokat a jogászi végzettséget nem igénylő feladatok alól.

 

Megszerezhető szakképzettség:

-          felsőfokú jogi asszisztens

 

A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):

 

Munkakör:   3642                 Jogi asszisztens

 

Kapcsolódó munkakörök:

3221                 Irodai szakmai irányító, felügyelő

3641                 Személyi asszisztens

3649                 Egyéb igazgatási és jogi asszisztens

4111                 Titkárnő

4112                 Általános irodai adminisztrátor

4136                 Iratkezelő, irattáros

4190                 Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli foglalkozású

4229        Egyéb ügyfélkapcsolati foglalkozású

 

A képzésben résztvevők státusza

A képzésben résztvevők státusza hallgató.

 

A képzés tanulmányi rendje

A képzés 2 éves (4 féléves) (teljes idejű) nappali és (részidejű) levelező tagozaton, támogatott, illetve költségtérítéses formában történik.

A képzés részét képezi az összefüggő szakmai gyakorlat, melynek időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra, részidős képzésben pedig hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben az összefüggő gyakorlat időtartama három hét.

 

A szakképesítés beszámítása felsőoktatásban történő továbbtanulás esetén

–        a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kredit;

–        a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.

 

A jogi asszisztensek képesek lesznek:

–        az igazságszolgáltatás intézményeiben (bíróságon, ügyészségen, ügyvédi irodákban) és az igazságszolgáltatáson kívüli szakterületeken (kormányhivatalokban, önkormányzatoknál, közjegyzői irodákban, kis- és középvállalkozásoknál) a területnek megfelelő ügyviteli feladatok ellátására;

–        a jogászi tevékenységhez szükséges számítógépes és speciális ügyviteli adatbázisok kezelésére és karbantartására;

–        a jogászi tevékenységet előkészítő feladatok súlyozására és sorrendiségének kialakítására;

–        a jogászokkal és az ügyfelekkel történő együttműködésre;

–        kompetencia-határaiknak felismerésére és betartására;

–        fokozott felelősséggel járó munkájukban a jogi etikai ismeretek gyakorlati alkalmazására.

 

A felvétel feltételei:

A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásáról szóló 237/2006. (XI.27.) Korm. rendelet alapján szabott feltételek szerint, bármelyik két érettségi vizsgatárgyból történik a pontszámítás.

A pontszámítás három féle módon lehetséges:

  1. Tanulmányi pontok kétszerezésével
  2. Tanulmányi pontok + az érettségi pontok összeadásával
  3. Érettségi pontok kétszerezésével

Mindhárom esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával kell értékelni a jelentkező teljesítményét.

Azt a módszert kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára a legkedvezőbb.

Az érettségi pontokat az érettségi bizonyítványban szereplő tárgyak közül a két legjobbnak a százalékos eredménye alapján kell meghatározni.

Az vehető fel, aki az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 200 pontot.

 

 

 

Vissza