Kommunikáció

Követelmények és tantárgyi program

Kommunikáció tantárgyból

Tárgykód: AJJOE136IÜ1

Igazságügyi igazgatási alapszak levelező tagozat

2016/2017. tanév 1. félév

 

Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet/Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: nincs

Egyidejű felvétel: nincs

Óraszám/félév: 8 óra

Számonkérés módja: beszámoló

Kreditpont: 3

 

1. A tantárgy feladata és célja

A tárgy az emberi élet egyik legalapvetőbb jelenségének, a mindennapi kommunikáció megértéséhez szükséges legfontosabb fogalmak és folyamatok feltérképezéséhez nyújt segítséget. Lehetetlen áttekinteni, hogy az élet hány szférájában játszik alapvető szerepet a kommunikáció, de a jog mindenképpen azok közé tartozik, amely egyáltalán csak a szóbeli és írásbeli kommunikáció által létezik, ezért az általános ismereteket követően a jogi környezetben zajló kommunikáció jellegzetességeivel foglalkozunk.

 

2. A tantárgy tematikus leírása

1. 2016. szeptember 24. szombat 12.20-15.40 (V. ea.)

A kommunikáció alapfogalmai: Jel; Kommunikáció; Nyelv; A kommunikáció kutatása: Filozófia; Pszichológia és szociál-pszichológia; A kommunikáció kutatása: Információelmélet; Szemiotika; Lingvisztika; Szociolingvisztika

2. 2016. október 8. szombat 12.20-15.40 (XVIII. ea.)

A verbális kommunikáció: A beszéd; Az írás; A nem verbális kommunikáció: Mimika; Tekintet; Hang; Gesztus, Testtartás; Térköz; Szignálok; Empátia; A nyilvános kommunikáció: Szervezeti kommunikáció; Tömegkommunikáció; Manipulatív kommunikáció; A jogi kommunikáció: A jogi nyelv mint szaknyelv; A jogi nyelv sajátosságai; A magyar jogi nyelv kialakulása; A jogi fogalmak; A jogi pragmatika; A retorika

 

3. Félévközi számonkérés módja

A félév közben önkéntes ZH írására van lehetőség. A zárthelyi dolgozat tárgya az addig elhangzott előadások anyaga és a tankönyv megadott fejezetei. A sikeres ZH feltétele az elérhető pontok több mint felének megszerzése. Sikeres ZH esetén a hallgató a vizsgán mentesül a ZH-ig elsajátított anyagrész alól, és a ZH érdemjegye beszámít a vizsgajegybe.

 

4. Vizsgakövetelmények

A vizsga módja: írásbeli beszámoló háromfokozatú értékeléssel. A sikeres beszámoló feltétele az elérhető pontok több mint felének a megszerzése.

 

Vizsgakérdések (A kérdések után a tankönyv oldalszáma található)

1. A kommunikáció fogalma (11-13. o.)

2. A jel fogalma, szemantikai háromszög (14-16. o.)

3. A szemantikai négyszög; a jel azonosítása (16-18. o.)

4. A kommunikációs folyamat (19-20. o.)

5. A kommunikációs rendszer (20-23. o.)

6. A kommunikáció osztályozása (24. o.)

7. A nyelv (25-27. o.)

8. Verbális és nem verbális jelek (27-29. o.)

9. A nyelv belső rétegzettsége (29-30. o.)

10. Nyelvfilozófia (31-35. o.)

11. Pszichológia és szociálpszichológia (36-38. o.)

12. Információelmélet (39-41. o.)

13. Szemiotika (42-44. o.)

14. Lingvisztika (44-47. o.)

15. Szociolingvisztika (47-50. o.)

16. A kommunikáció csatornái: verbális és nem verbális kommunikáció (53. és 73-74. o.)

17. A beszéd: a hangok (54-59. o.)

18. A beszéd: a szótag, a szó, a szöveg (59-63. o.)

19. Az írás: az írásjelek (63-67. o.)

20. Az írás: az íráskép és a stílus (68-72. o.)

21. Nem verbális kommunikáció: mimika (74-77. o.)

22. Nem verbális kommunikáció: tekintet (77-79. o.)

23. Nem verbális kommunikáció: hang (80-81. o.)

24. Nem verbális kommunikáció: gesztus (81-84. o.)

25. Nem verbális kommunikáció: testtartás és térköz (84-88. o.)

26. Nem verbális kommunikáció: szignálok (88-91. o.)

27. Nem verbális kommunikáció: empátia (91-92. o.)

28. Szervezeti kommunikáció (95-101. o.)

29. Tömegkommunikáció (101-107. o.)

30. Manipulatív kommunikáció: a reklám (107-112. o.)

31. Manipulatív kommunikáció: a politikai marketing (112-114. o.)

32. A jogi nyelv mint szaknyelv (115-118. o.)

33. A jogi nyelv sajátosságai (118-120. o.)

34. A magyar jogi nyelv kialakulása (120-123. o.)

35. A jogi fogalmak sajátosságai (123-125. o.)

36. A jogi fogalmak típusai és meghatározatlansága (126-127. o.)

37. Az értelmezés a jogban (127-129. o.)

38. Jogi pragmatika: beszédaktusok a jogban (129-130. o.)

39. Jogi pragmatika: narratívák a jogban (130-132. o.)

40. Jogi pragmatika: diskurzus a jogban (132-134. o.)

41. A retorika mibenléte (135. o.)

42. A retorika születése (136-138. o.)

43. A klasszikus retorika fajtái (138-142. o.)

44. A retorika eszköztára (142-146. o.)

45. A szónoki beszéd felépítése (146-152. o.)

46. Jog és retorika: az érvelés típusai (152-158. o.)

47. Jog és retorika: az argumentumok típusai (159-160. o.)

 

5. Kötelező tananyag

Tankönyv: Szabó Miklós: Kommunikáció általában és a jogban. [Prudentia Iuris 19.] Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002.

Griffin, E.: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest, Harmat, 2001.

Griffin, E.: A First Look at Communication Theory. (7th ed.). New York, NY: Mcgraw-Hill. 2008.

 

6. Ajánlott irodalom

Kiss J.: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.

Kontra M.: Közérdekű nyelvészet. Budapest, Osiris, 1999.

Miller, K.: Communication Theories: Perspectives, Processes, and Contexts. McGraw-Hill Companies, 2005.

 

Egyéb tudnivalók

Hallgatói ügyintézés: Hodosi Gabriella, A/6.épület 222. szoba, Tel: 0646/565-186,         e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2016. szeptember 7.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Vissza