Logika

Logika (AJJOE280L2, AJJOE280D2)

jogász szak levelező tagozat, 2017/2018. tanév II. félév

 

Tantárgy oktatója: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

Óraszám/félév: 8 óra/félév

Számonkérés módja: beszámoló

Kreditpont: 2

Ügyintéző: Hodosi Gabriella; A/6. ép. 222. szoba

 

1.    A tantárgy feladata és célja

A tárgy alapozó jellegű ismereteket közvetít, melynek célja, hogy fejlessze a fogalmak kezelésének, a nyelvi kifejezések megszerkesztésének és azokból következtetések levonásának a készségét. A képzési ciklus elején ismerteti a logika tudományának helyét, jellegét, legalapvetőbb fogalmait és műveleteit, valamint a jogtudományok és a joggyakorlat számára mutatkozó jelentőségét.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

 

2018. február 24. (szombat) 12.20 – 15.40. XXI. ea.: 

A logika tudománya; Arisztotelész logikája; Dialektika; A logikai szerkezet; Logikai és nem logikai alkotórészek; Jelölések; Funktorok; Logikai jelek: Negáció; Konjunkció; Alternáció; Kizáró vagylagosság; Kondicionális; Bikondicionális;Metalogikai jelek; Azonosság; Fogalmak és állítások; Kvantifikáció; Univerzális és egzisztenciaállítások; Következtetések; Nevezetes következtetési formák; Kategorikus és hipotetikus szillogizmusok; Modális logika; Lehetséges világok elmélete; Időlogika.

2018. április 14. (szombat) 12.20 – 15.40. XXXII. ea.:           

A deviáns logikai rendszerek;Gyakorlati logika; A cselekvés logikája; Gyakorlati szillogizmusok; Deontikus logika; Normatív következtetés; Többértékű logika; Életlenlogika; „Fuzzy” értékek ésszillogizmusok; Nem monologikus logika: Dialektika, Dialogika; Nem monotonikus logika: Nem-formális logika, Esendő logika; Jog és logika; Moór Gyula felfogása; Szabó József nézeteiA jog számára releváns logika; Kalinowsky; Perelman; A jogi szövegek logikai szerkezete; Jogi szillogizmus; A retorika tudomkánya; Retorikai eszközök; Jog és retorikaÉrveléselmélet; Az argumentáció; Az érvek és érvelésszerkezete; Hibás érv és érvelés.

Órai vázlatok

1. A logika elmélete

2. Logikai alapfogalmak

3. Állítások, következtetések

4. Nem alethikus logika

5. Nem kétértékű logika

6. Nem formális logika

7. Jogi logika

8. Retorika

 

3.    Vizsgakövetelmények

A vizsga írásbeli beszámoló, amely négy kérdés megválaszolásából áll. A vizsga anyaga a kötelező tananyag. A vizsga menete a személyazonosság ellenőrzéséből, a kérdések kiadásából és megválaszolásából áll. A vizsga időtartama 30 perc. A 2. konzultáció alkalmával az 1. konzultáció anyagából önkéntes ZH megírására nyílik lehetőség, amelynek eredménye – siker esetén – beszámít a féléves számonkérésbe.

 

5.    Kötelező tananyag

Szabó Miklós: Logica Magna. Utazások a logika birodalmában. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2014.

 

6.    Egyéb tudnivalók:

A tanulmányokra, az ismételt vizsgára, sikeres vizsga javítására, valamint a vizsgán való meg nem jelenésre a Tanulmányi követelményrendszerben előírt szabályok vonatkoznak.A vizsgára a NEPTUN rendszeren keresztül lehet bejelentkezni. A vizsganapok jegyzékét a vizsgaidőszak megkezdését megelőzően egy hónappal függesztjük ki a tanszéki hirdetőtáblán, illetve ismertetjük az utolsó előadás alkalmával. Az adminisztrációs ügyek intézése és tájékoztatás az A/6 épület 222. szobájában történik, telefonszám: 565-111/23-16 mellék, ügyintéző: Hodosi Gabriella

 

Önellenőrző kérdések:

 

A kérdések után a tankönyv (Szabó Miklós: Logica Magna. Utazások a logika birodalmában. Miskolc: Bíbor Kiadó, 2014) vonatkozó oldalszámát adjuk meg.

 

  1. A „logika szó jelentése (11. o.)
  2. Logikai rendszerek (26-30. o.)
  3. Kik a szofisták, és mit tanítottak? (31-33. o.)
  4. Arisztotelész logikája (33-34. o.)
  5. A dialektika iskolái (38-42. o.)
  6. A logikai szerkezet (55-56. o.)
  7. Nem-logikai alkatrészek (57-59. o.)
  8. Logikai alkatrészek (59-60. o.)
  9. Logikai jelölések (60-61. o.)
  10. A funktorok; monadikus és diadikus mondatfunktorok (61-63. o.)
  11. Negáció (64. o.)
  12. Konjunkció és negált konjunkció (64-66. o.)
  13. Alternáció (66-67. o.)
  14. A sem-sem funktor (67. o.)
  15. Kondicionális (67-69. o.)
  16. Bikondicionális (69-70. o.)
  17. Kizáró vagylagosság (70. o.)
  18. Azonosság (70-71. o.)
  19. Metalogikai jelek (72-73. o.)
  20. Logikai fogalmak (75-77. o.)
  21. Logikai ítéletek (77-78. o.)
  22. Kvantorok és kvantifikáció (78-80. o.)
  23. A kategorikus állítások típusai (80-81. o.)
  24. A logikai négyzet és értelmezése a klasszikus kétértékű logikában (82. o.)
  25. A következtetés mint következmény-reláció (83-84. o.)
  26. Nevezetes következtetési formák (84-85. o.)
  27. Kategorikus szillogizmusok (85-87. o.)
  28. Modális operátorok (92-94. o.)
  29. A logikai négyzet és értelmezése a modális logikában (94-96. o.)
  30. A lehetséges világok elmélete (96-97. o.)
  31. Időlogika (97-98. o.)
  32. A deviáns logikai rendszerek típusai (101-102. o.)
  33. A gyakorlati következtetés logikája (102-103. o.)
  34. A cselekvés logikája (103-104. o.)
  35. Tevés és tartózkodás a gyakorlati logikában (104-106. o.)
  36. A logikai négyzet és értelmezése a gyakorlati logikában (106-107. o.)
  37. Gyakorlati szillogizmusok (107-109. o.)
  38. A deontikus logika és kialakulása (109-111. o.)
  39. A deontikus operátorok (111. o.)
  40. Normatív következtetés (115-116. o.)
  41. A logikai négyzet, annak értelmezése és kiegészítése a deontikus logikában (117-118. o.)
  42. Többértékű logikai rendszerek (119-121. o.)
  43. A logikai négyzet és értelmezése a háromértékű logikában (121-122. o.)
  44. „Fuzzy” logika (123-127. o.)
  45. „Fuzzy” értékek (127-129. o.)
  46. A logikai négyzet módosulása a „fuzzy” logikában (129. o.)
  47. „Fuzzy” szillogizmusok (130-132. o.)
  48. Nem monologikus logika – dialektika (133-135. o.)
  49. A dialogika (136-141. o.)
  50. Nem monotonikus logika (141-144. o.)
  51. Az esendő logika (144-146. o.)
  52. Szabályok az esendő logikában (146-148. o.)
  53. A nem formális logika helye (148-150. o.)
  54. A jogi logika természete (151-152. o.)
  55. A jog és logika viszonya Moór Gyula felfogásában (152-155. o.)
  56. A jog és logika viszonya Szabó József felfogásában (156-158. o.)
  57. A jog számára releváns logika: Kalinowski (159-163. o.)
  58. A jog számára releváns logika: Perelman (163-165. o.)
  59. Fogalmak a jogban (165-166. o.)
  60. Logikai ítéletek a jogban (166-169. o.)
  61. Következtetések a jogban (169-170. o.)
  62. A retorika mibenléte (173. o.)
  63. A retorika kialakulása (174-175. o.)
  64. A klasszikus retorika alkalmazási területei (175-176. o.)
  65. A beszéd meggyőző erejének forrásai (179-180. o.)
  66. A szónoklat részei (180-183. o.)
  67. A szónoki beszéd kidolgozásának szakaszai (183-185. o.)
  68. Az érveléselméletek (187-188. o.)
  69. Az érvelés alapstruktúrája (189-190. o.)
  70. Az érvelés elemzésének lépései (191-192. o.)
  71. Az érvelő szöveggel szembeni elvárások (192. o.)
  72. A hibás érvek (195. o.)
  73. A hibás érvelések (195-196. o.)
  74. A lineáris argumentáció szerkezete (197-198. o.)
  75. A dialektikus argumentáció szerkezete (199-200. o.)
  76. Az érvek retorikai díszítése (203-204. o.)

 

Miskolc, 2018. február 1.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék

 

Vissza