Magyar állam- és jogtörténet II.

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

a(z) Magyar állam- és jogtörténet II. c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOT271L2

Jogász szak levelező tagozat

2016/2017. tanév II. félév

 

 

Tárgyfelelős: Dr. Koncz Ibolya Katalin, egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogelméleti és Jogtörténeti Intézet/Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Koncz Ibolya Katalin, egyetemi docens

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét vagy Óraszám/félév:          15 óra / félév

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 5

 

1.    A tantárgy feladata és célja

        A Magyar Állam- és jogtörténet tantárgy célkitűzése a mai magyar állam- és jogrendszer történelmi előzményeinek bemutatása. Ennek során a joghallgatók képet kapnak arról, milyen okok miatt és milyen módon formálódott állam- és jogrendünk a polgári átalakulásig, valamint elsajátíthatják a fontosabb szakmai alapfogalmakat. A tárgynak a jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. A tárgy propedeutikus jellegű, amely a középiskolai történelem tudásanyagát feltételezve készíti elő a hallgatókat a választott hivatás alapfogalmainak megértésére. Bevezető és alapozó karaktere miatt tekintettel kell lennünk a hallgatóink elvárható ismeretszintjére és a felsőbb éveken oktatott tételes tárgyak igényeire. A levelező tananyag összeállításánál figyelemmel voltunk az első évfolyamon oktatott más tantárgyak tematikájára is.

 

2.    A tantárgy tematikus leírása

A konzultációk anyaga:

  1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése.

A magyar jogforrási rendszer fejlődése. (Szokásjog és szokásjogi gyűjtemények, törvény és törvénygyűjtemények, valamint a privilégium 1848 előtti jogunkban. Törvény és rendelet a polgári korban. A szocialista időszak jogforrási rendszerének sajátosságai)

  1. A magyar büntetőjog fejlődése a 19. század feléig. (A közép- és újkori magyar büntetőjog alapelvei, a büntetések nemei. Közbűncselekmények és magánbűncselekmények a rendi korban. A korai kodifikációs kísérletek)
  2. Modern büntetőjogunk (Az első magyar büntetőtörvénykönyv (Csemegi-kódex). A Csemegi-kódex novellái és a kihágási kódex. Az államrend fokozott büntetőjogi védelme (1921, 1946). Az 1945 utáni büntetőjogunk jellegzetességei)
  3.  1848 előtti magánjogunk (A személyi jog. A dologi jog: az ősiség, a kötött tulajdoni formák, az adományrendszer és az úrbéri viszonyok. A családi jog, az öröklési jog és a kötelmi jog. A nőnem külön jogai.)
  4.  1848 utáni magánjogunk (Az OBÉ és az ITSZ. A magyar magánjog forrásai 1848 után. A családi jog és a személyi jog fejlődése. A polgári kor öröklési és kötelmi joga)
  5.  Perjogunk fejlődése a polgári átalakulásig. (A perbeli személyek: a bíró és segédei, a felek, az ügyvédség, a közhitelességi szervezet. A vádelvi és a nyomozóelvi eljárás. A büntető és polgári per szétválása, az írásbeli és a szóbeli per.)
  6.  A bűnvádi (büntető peres) eljárás I. (A bűnvádi per alapelvei és szakaszai az 1896:XXXIII.tc. alapján.)
  7. A bűnvádi (büntető peres) eljárás II. (Az esküdtszéki eljárás. Az 1945 utáni büntetőeljárás jellegzetességei.)
  8.  A polgári peres eljárás fejlődése 1848 után I. (A polgári per alapelvei, szakaszai)
  9. A polgári peres eljárás fejlődése 1848 után II. (A jogorvoslatok és a különleges eljárások)
  10. Közigazgatási anyagi és eljárásjogi tendenciák a polgári Magyarországon
  11.  A magyar kereskedelmi jog fejlődése (A kereskedő fogalma, a kereskedelmi társaságok, a kereskedelemi ügyletek fogalma és fajtái. Kereskedelmi társaságok.)
  12. Az értékpapírjog a polgári Magyarországon
  13. A magyar csődjog kialakulása és fejlődése a polgári Magyarországon. A gazdasági verseny szabályozása.
  14. Összegzés, félév zárása

 

 

Ellenőrző kérdéssor

A jogforrások; a rendi kor magánjoga

  1. Mit tud a jogágak kialakulásáról (közjog, magánjog)? [Jt. 24-26. o.]
  2. Mik az ún. anyagi és alaki jogforrások? [Jt. 29. o.]
  3. Mik az ún. belső és külső jogforrások? [Jt. 29. o.]
  4. Mit tud a döntvényről, mint jogforrásról? [Jt. 31. o.]
  5. Mi volt a Planum Tabulare? [Jt. 33. o.]
  6. Mit tud a királyi törvényhozásról (decretumok)? [Jt. 34-35. o.]
  7. A méhmagzat jogi helyzete a rendi korban [Jt. 87. o.]
  8. A nemesség származékos szerzésmódjai. [Jt. 91-92. o.]
  9. A nem és a jogképesség kapcsolata rendi jogunkban. [Jt. 92-93. o.]
  10. Az életkor megállapítása a rendi korban. [Jt. 95-96. o.]
  11. A jogi személy fogalma és fajtái a rendi korban [Jt. 96. o.]
  12. Az ősi és a szerzett javak elkülönítése [Jt. 98-99. o.]
  13. A jószágok értéke (közbecsű, örökbecsű, igazbecsű) [Jt. 100-101. o.]
  14. Az elévülés és az elbirtoklás szabályai rendi jogunkban. [Jt. 102-104. o.]
  15. Az osztály (divisio) fogalma és jogkövetkezményei. [Jt. 108-110. o.]
  16. Az adomány jogcímei. [Jt. 111-114. o.]
  17. Mi a teljes, illetőleg a peres adomány? [Jt. 114-115. o.]
  18. Az örökbevallás szabályai az ősi vagyonra vonatkozóan [Jt. 122-123. o.]
  19. Mi volt az ún. bírói zálog, illetőleg törvényes zálog? [Jt. 126. o.]
  20. A károkozásra (kártérítésre) vonatkozó szabályok rendi jogunkban. [Jt. 129-130. o.]
  21. Mi volt az ún. fiókvégrendelet? [Jt. 133. o.]
  22. Mi volt az ún. kiváltságos végrendelet? [Jt. 133. o.]
  23. Mi volt a végrendelet alaki, illetőleg tartalmi érvénytelensége? [Jt. 134. o.]
  24. Mit tud a jobbágyok örökléséről? [Jt. 137. o.]
  25. Mi a hitbizomány? [Jt. 137-138. o.]
  26. Mi a hajadoni jog? [Jt. 138-139. o.]
  27. Mi a közszerzemény? [Jt. 141. o.]
  28. Milyen házassági akadályokat ismertünk meg a rendi korban? [Jt. 145-148. o.]

 

A büntetőjog és a perjog fejlődése a XVIII. századig

1)      A cinkostárs fogalma rendi kor büntetőjogában. [Jt. 283. o.]

2)      A felbiztatás fogalma rendi kor büntetőjogában. [Jt. 283-284. o.]

3)      Ki volt a híres és tanácsos személy? [Jt. 284. o.]

4)      Ki volt az ún. latroknak gazdálkodó és a latorrejtegető? [Jt. 284-285. o.]

5)      Mi az ún. eredményfelelősség? [Jt. 286. o.]

6)      Mi az ún. kollektív felelősség? [Jt. 286-287. o.]

7)      A végszükség a rendi kor büntetőjogában. [Jt. 288. o.]

8)      A jogos védelem a rendi kor büntetőjogában. [Jt. 288. o.]

9)      A visszaesők megítélése a középkorban. [Jt. 289-290. o.]

10)   A bűncselekmények elkövetési stádiumai a rendi korban. [Jt. 290. o.]

11)   Mik voltak a közbűncselekmények? [Jt. 290. o.]

12)   Mik voltak a magánbűncselekmények? [Jt. 290-291. o.]

13)   A hűtlenségről, mint a rendi kor legsúlyosabb bűncselekménye. [Jt. 291-292. o.]

14)   Mit tud a főbenjáró ítélet alá eső cselekményekről? [Jt. 292-293. o.]

15)   Mit tud az ún. fejváltságról? [Jt. 293. o.]

16)   A becstelenség (infámia). [Jt. 293. o.]

17)   Mi volt a feleltváltás és a perfüggőség? [Jt. 408-409. o.]

18)   Mi volt a tisztító eskü? [Jt. 411. o.]

19)   Mi volt a földre letett eskü? [Jt. 411. o.]

20)   Mit tud az eskü értékéről? [Jt. 411-412. o.]

21)   Mit tud a tetemrehívásról? [Jt. 413-414. o.]

22)   Mi volt a Váradi Regestrum? [Jt. 414-415. o.]

23)   Mi  volt az alaki tanúbizonyítás [Jt. 417-418. o.]

24)   Mi  volt az anyagi tanúbizonyítás [Jt. 418. o.]

25)   Mit tud az okirati bizonyításról a rendi korban? [Jt. 418. o.]

26)   Mit tud az írásbeli polgári perről? [Jt. 427-428. o.]

27)   Mit tud a szóbeli büntető perről. [Jt. 428. o.]

28)   Mit tud a vármegyei bűnvádi eljárás előkészítő szakaszáról. [Jt. 429-430. o.]

 

A büntető anyagi és eljárásjog fejlődése a XIX-XX. században

  1. Az 1843. évi büntető javaslat anyagi jogi rendelkezései. [Jt. 320-321. o.]
  2. A Csemegi-kódex rendszere (szerkezete). [Jt. 330. o.]
  3. A büntetendő cselekmények hármas felosztása. [Jt. 330-331. o.]
  4. Mi volt az ún. egyesítő teória? [Jt. 332-333. o.]
  5. A büntetőjogi felelősség problémája a Csemegi-kódexben. [Jt. 333. o.]
  6. Mi a bűnhalmazat?  [Jt. 334. o.]
  7. Az emberölés szabályozása a Csemegi-kódexben. [Jt. 335-336. o.]
  8. A vagyon elleni bűncselekmények a Csemegi-kódexben. [Jt. 336-337. o.]
  9. Mit tud a kriminálszociológiai iskoláról? [Jt. 348-349. o.]
  10. Mit tud a kriminálantropológiai iskoláról? [Jt. 349-350. o.]
  11. A megrögzött bűntettesek problémája. [Jt. 351-352. o.]
  12. A feltételes elítélés és fiatalkorúakra vonatkozó szabályok az első büntetőnovellában (1908). [Jt. 354. o.]
  13. Mit tud az ún. dologházi törvényről? [Jt. 354-355. o.]
  14. A második büntetőnovella (1928). [Jt. 355-356. o.]
  15. A Csemegi-kódex büntetési rendszere. [Jt. 367-369. o.]
  16. Mit tud az ún. fokozatos börtönrendszer magyarországi alkalmazásáról? [Jt. 369-371. o.]
  17. A háborús és népellenes bűncselekmények. [Jt. 378-379. o.]
  18. Az államrend büntetőjogi védelme a második világháborút követően. [Jt. 379-380. o.]
  19. Mi volt az ún. „Sárga könyv” [Jt. 444. o.]
  20. Mit tud a kodifikáció előtti időszak büntetőeljárásának sajátosságairól? [Jt. 444. o.]
  21. A személyes szabadság védelme a bűnvádi perben. [Jt. 446-447. o.]
  22. Mit tud a vádtanácsról? [Jt. 448. o.]
  23. Mi az a magánvád és milyen formáit ismeri? [Jt. 448-449. o.]
  24. Mi a magánindítvány? [Jt. 449. o.]
  25. Mit tud a főtárgyalásra való közvetlen idézésről? [Jt. 450. o.]
  26. A főtárgyalás sajátosságai az esküdtszéki eljárásban. [Jt. 452-453. o.]
  27. Mi volt a semmisségi panasz? [Jt. 454. o.]
  28. Mi volt a „perorvoslat a jogegység érdekében? [Jt. 454-455. o.]

 

A magánjog, polgári perjog és a kereskedelmi jog fejlődése a XIX-XX. században

1)      Milyen magánjogi tárgyú pátenseket ismer a neoabszolutizmus időszakából? [Jt. 157. o.]

2)      Mi volt az ún. Országbírói Értekezlet. [Jt. 158. o.]

3)      Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok rendelkezési és hatálya [Jt. 159-160. o.]

4)      Magánjogi kodifikációs tervezetek a polgári korban. [Jt. 163-164. o.]

5)      A szokásjog és a bírói gyakorlat szerepe a polgári kor magánjogában. [Jt. 164-166. o.]

6)      A jogtudomány szerepe a polgári kor magánjogában. [Jt. 166. o.]

7)      A szerződési szabadság. [Jt. 182-183. o.]

8)      A kártérítési jog a polgári korban és az objektív felelősség. [Jt. 184-185. o.]

9)      A jogalap nélküli gazdagodás. [Jt. 185-186. o.]

10)   A törvényes öröklés rendje a polgári korban. [Jt. 189-190. o.]

11)   A polgári per főbb alapelvei. [Jt. 461. o.]

12)   A perfelvétel a polgári perben. [Jt. 462. o.]

13)   Jogorvoslatok a polgári perben. [Jt. 464-465. o.]

14)   Mik voltak az ún. különleges eljárások? [Jt. 465. o.]

15)   Mit jelent a jóhiszemű forgalom védelme? [Jt. 193. o.]

16)   A kereskedelmi ügyletek. [Jt. 195-196. o.]

17)   Mi a tárgyi kereskedelmi alapügylet? [Jt. 196-197. o.]

18)   A közkereseti társaság a polgári korban. [Jt. 200-201. o.]

19)   A betéti társaság a polgári korban. [Jt. 201-202. o.]

20)   A részvénytársaság alapítása és szervezete. [Jt. 206-207. o.]

21)   A korlátolt felelősségű társaság. [Jt. 209-210. o.]

22)   Mi volt az ún. csendes társaság? [Jt. 210-211. o.]

23)   Mit tud a váltóról, mint értékpapírról? [Jt. 216-218. o.]

24)   Mit tud a kötvényről, mint értékpapírról? [Jt. 219-220. o.]

25)   Házassági akadályok az 1894:XXXI. tc. szerint. [Jt. 229-230. o.]

26)   A házasság felbontása és az ágytól és asztaltól való elválasztás. [Jt. 231-232. o.]

27)   Az állami tulajdon jellemzői a szocialista jog szerint. [Jt. 243-244. o.]

28)   A szövetkezeti tulajdon jellemzői a szocialista jog szerint. [Jt. 244-245. o.]

 

 

 

 

 

3.    Félévközi számonkérés módja vagy Aláírás feltétele vagy A félév elfogadásának feltételei

 

A tárgy oktatása a konzultációkra, az oktató által megjelölt irodalomra és az előadásokon kiadott segédanyagokra épül.

A konzultáción való részvétel kötelező és célszerű, mert a félévvégi kollokvium letételéhez az itt elhangzott ismeretanyag nem mellőzhető, valamint olyan, a tárgy teljesítésére vonatkozó aktuális információk közlésére is sor kerülhet, amelyek nélkül a hallgató nem tudja a követelményeket teljesíteni.

A tárgy teljesítése kollokvium formájában történik, amelyen 5 fokozatú értékelést alkalmazunk.

 

4.    Vizsgakövetelmények leírása vagy Vizsgára bocsátás feltételei vagy Számonkérés követelményei

 

A félévvégi kollokvium írásban, vagy szóban történik az oktató által kijelölt vizsganapokon. A vizsga a tankönyv kijelölt tételeiből és a konzultációk anyagából lesz.

 

Egységes tételsor

nappali és levelező hallgatók részére

Magyar állam- és jogtörténetből

(Jogtörténet)

2016/2017. tanév II. félév

 

I.

  1. A magyar jogtörténet korszakai. [Jt. 22-29]
  2. A jogforrás fogalma. [Jt. 29-30. o.] Szokás, jogszokás és szokásjog, a döntvény, a szokásjogi gyűjtemények, a jog igazolása: az oklevelek. [Jt. 30-34. o.]
  3. A törvény, a törvények kihirdetése és közzététele, a törvénygyűjtemények. A privilégium, a rendelet, a szabályrendelet, a városi jogkönyvek, a tárnoki jog. [Jt. 34-45. o.]
  4. A jogképesség kérdése rendi jogunkban. [Jt 87-88. o.] [Jt 92-94. o.])
  5. A nemesség megszerzésének módjai [Jt 88-92. o.], Az adományrendszer, az adomány fajtái és jogcímei [Jt 110-115. o.]
  6. A cselekvőképesség szabályozása rendi jogunkban. A jogi személyiség szabályozása. [Jt 94-96. o.]
  7. A dolog és a vagyon (jószág) fogalma. A dolgok fajtái, értéke. Az elévülés és az elbirtoklás. [Jt 97-104. o.].
  8. Az ősiség rendje, az osztatlan vagyonközösség megszüntetése, testvéri osztatlanság, közbirtokosság.  Az osztály.[106-110. o.]
  9. Az örökbevallás fogalma és kellékei. Az ősi vagyonra, valamint az adományos, illetőleg szerzett birtokra tett örökbevallás. A nil juris záradék. [Jt 121-124. o.]
  10. A rendi kor zálogjoga. [Jt 124-127. o.] A károkozás és a magánjogi tiltott cselekmények rendi jogunkban. [Jt 129-130. o.]
  11. A nők különjogai a rendi korban [Jt 138-141. o.], A rendi kor házassági joga, és annak hatásai [Jt. 145-151. o.]
  12. Az örökös és a hagyományos. Az örökség megnyílása. A végrendeleti öröklés rendi jogunkban. [Jt 130-134. o.]
  13. A törvényes öröklés a rendi korban. A hitbizomány. [Jt 134-138. o.]
  14. A büntetőjog önálló jogággá válása és az első büntető törvénytervezetek. [Jt. 274-275. o.]; Az elkövető a középkori magyar büntetőjogban [Jt. 281-285. o.]
  15. A felelősség kérdése a középkori magyar büntetőjogban; Egyes bűncselekmények a XV-XVI. századi Magyarországon. [Jt. 285-294. o.]
  16. A korai magyar perjog (eljárás) jellege, perbeli személyei, valamint a per kezdeti szakasza [Jt. 406-409. o.]
  17. A korai magyar perjog (eljárás) bizonyítási eszközei. [Jt. 409-418. o.]
  18. A magyar perjog általános jellemzői és tagozódása Mohács után (büntető-polgári, írásbeli-szóbeli per). [Jt 428-433. o.]
  1. A magyar magánjog a neoabszolutizmus időszakában.[Jt. 157-160. o.]
  2. A magyar magánjog fejlesztésének eszközei (a magyar magánjog forrásai) 1848 után [Jt. 161-166. o.]
  3. A kötelmek keletkezésének esetei [Jt. 181-186. o.]
  4. Az öröklési jog a dualizmus idején [Jt. 188-190. o.]
  5. A kereskedelmi jog kialakulása és fogalma, a jóhiszemű forgalom védelme, az 1875:XXVII. tc. megalkotása és nemzetközi összehasonlítása [Jt. 191-195. o.];
  6. A kereskedelmi ügyeltek, a kereskedő fogalmának meghatározása, a tárgyi kereskedelmi alapügyletek, a kereskedelmi jog forrásai és hatása magánjogunk fejlődésére [Jt. 195-199. o.]
  7. A közkereseti társaság és a betéti társaság [Jt. 200-202. o.] A korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság [Jt. 209-211. o.]
  8. A részvénytársaság és a szövetkezet [Jt. 202-209. o.]
  9. Az értékpapírok fajtái (csoportosítása), az egyes értékpapírok törvényi meghatározása. [Jt. 215-220. o.]
  10. A polgári házasságról szóló 1894:XXXI. tc. [Jt. 229-232. o.]
  11. Az 1843.évi büntetőjogi javaslat. [Jt. 320-324. o.]
  12. A Csemegi-kódex rendszere. A kódex általános része; alapelvek. [Jt. 330-334. o.]
  13. A Csemegi-kódex Különös Része [Jt. 335-337. o.] A kihágási büntetőtörvénykönyv [Jt. 342-345. o.]
  14. A Csemegi-kódex novelláinak elméleti előzményei [Jt. 345-350. o.]
  15. A Csemegi-kódex első novellája (1908), a dologházi törvény (1913), a Csemegi-kódex második novellája (1928). [Jt. 350-356. o.]
  16. A Csemegi-kódex büntetési rendszere, a fokozatos börtönrendszer Magyarországon [Jt. 367-371. o.]
  17. A büntetőjog fejlődése 1945 után [Jt. 377-381. o.]
  18. A büntetőeljárás fejlődése 1896-ig. [Jt 442-444. o.]
  19. Az 1896-os bűnvádi perrendtartás létrejötte, és a bűnvádi per alapelvei [Jt. 445-447. o.]
  20. A bűnvádi per fórumai. Az előkészítő eljárás, valamint a közbenső eljárás a törvényszék előtti eljárásban. [Jt. 447-448. o.]
  21. A vádtanács, a vizsgálóbíró, a sértett közreműködése, valamint a védelem szerepe a bűnvádi perben. [Jt. 449-450. o.]
  22. A főtárgyalás és ennek esküdtszéki sajátosságai a bűnvádi perben [Jt. 450-452. o.]
  23. A perorvoslatok a bűnvádi perben. [453-455. o.] A Bűnvádi Perrendtartás (Bp.) jelentősége [456. o.]
  24. A polgári per főbb alapelvei és szakaszai. A perfelvétel, a tárgyalás az 1911-es Polgári Perrendtartás szerint [Jt. 461-462. o.]
  25. A bizonyítás elvei és a bizonyítási eszközök az 1911-es Polgári Perrendtartás szerint. [Jt. 462-463. o.]
  26. Az ítélethozatal, az ítélet formái, a jogorvoslatok az 1911-es Polgári Perrendtartásban. [Jt. 464-465. o.]
  27. A különleges eljárások az 1911-es Polgári Perrendtartásban, valamint a kódex jelentősége. [Jt. 465-466. o.]
  28. A proletárdiktatúra büntetőeljárási modellje 1949-1954 [Jt. 477-480. o.]

 

II.

 

A tankönyvi tételeken túl a kollokviumon a konzultációk és az előadások anyagát is kérdezzük.

 

5.    Kötelező tananyag

  1. Magyar jogtörténet (szerk. Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007. [a tételsorban Jt. rövidítéssel]
  2. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
  3. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.

 

6.    Ajánlott irodalom

  1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
  2. 2.      Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.
  3. Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

 

Egyéb tudnivalók: (pl.: jegymegajánlás, kötelező jogszabályok megjelölése, hallgatói ügyintézés, felmentési kérelmek elbírálása)

 

Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében ‒ felmentés akkor kapható, ha a hallgató korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

Oktatói ügyelet (személyesen, illetőleg telefonon, e-mailben): A/6-os épület 219-es szoba. Telefon: 06/46/565111/23-39; e-mail: jogkatka@uni-miskolc.hu. Az ügyelet időpontjait az első konzultáción ismertetjük.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella    A/6.épület 222. szoba               Tel: 0646/565-186

                                                                                  e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2017. január 29.

Dr. Koncz Ibolya Katalin

tárgyfelelős

 

Vissza