Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat II.

 

Tantárgyi tematika minta

KÖVETELMÉNYEK ÉS TANTÁRGYI PROGRAM

a Magyar állam- és jogtörténet gyakorlat II. c. tantárgyból

 tárgykód: AJJOT273N2

 Jogász szak nappali tagozat

2017/2018. tanév II. félév

Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna, egyetemi docens

Tárgyfelelős intézet/tanszék: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet/Jogtörténeti Tanszék

Tantárgy oktatója: Dr. Lehotay Veronika, egyetemi adjunktus

Előtanulmányi kötelezettség: -

Egyidejű felvétel: -

Óraszám/hét : 2 óra / hét

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

Kreditpont: 1 kreditpont

 

1.    A tantárgy feladata és célja

       A gyakorlat célja a „Magyar állam- és jogtörténet” főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése, a tananyaghoz kapcsolódó jogesetek megoldása, jogforrások elemzése, a problémás kérdések megbeszélése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Az második félév Magyar állam- és jogtörténet II. főtárgy tananyagához igazodva önellenőrző kérdések formájában kérjük számon a gyakorlat anyagát.

2.    A tantárgy tematikus leírása

  1.  febr.14.,15.    A félévi tematika és a követelmények ismertetése.
  2. febr. 21., 22.   A magyar jogforrási rendszer fejlődése.
  3.                         Büntetőjog önálló jogággá válásának lépései.

A korai büntetőjogi kodifikációs kísérletek.

  1. febr. 28., márc.1.        Személyi jog, dologi jog, adományrendszer a rendi korban. Családi jog, öröklési jog és kötelmi jog a rendi korban
  2. márc. 7., 8.     I. Zárthelyi dolgozat 1-11 tételek és az Önellenőrző kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása
  3. márc. 21., 22.  Perjogunk fejlődése a polgári átalakulásig. A büntető és polgári per szétválása.
  4. ápr. 11., 12..    Az első magyar büntetőtörvénykönyv (Csemegi-kódex).
  5.                        A Csemegi-kódex novellái és a kihágási kódex.
  6. ápr. 18.,19.     Az 1896. évi bűnvádi perrendtartás.
  7. ápr.25.,26.      II. Zárthelyi dolgozat 14-18;30-34 tételek és az Önellenőrző kérdéssor II. részéből 5 kérdés megválaszolása
  8. máj. 2., 3..       Az 1911. évi Polgári perrendtartás.
  9.                        Közigazgatási anyagi és eljárásjogi tendenciák a polgári Magyarországon;
  10. máj. 9., 10.      A magyar kereskedelmi jog fejlődése.
  11.                        Az értékpapírok. Tulajdonviszonyok változásai a polgári korban.
  12. máj. 6.,7.        Pót-zárthelyi dolgozat


Ellenőrző kérdéssor

  1. I.                   A jogforrások; a rendi kor magánjoga

 

  1. Mit tud a jogágak kialakulásáról (közjog, magánjog)? [Jt. 24-26. o.]
  2. Mik az ún. anyagi és alaki jogforrások? [Jt. 29. o.]
  3. Mik az ún. belső és külső jogforrások? [Jt. 29. o.]
  4. Mit tud a döntvényről, mint jogforrásról? [Jt. 31. o.]
  5. Mi volt a Planum Tabulare? [Jt. 33. o.]
  6. Mit tud a királyi törvényhozásról (decretumok)? [Jt. 34-35. o.]
  7. A méhmagzat jogi helyzete a rendi korban [Jt. 87. o.]
  8. A nemesség származékos szerzésmódjai. [Jt. 91-92. o.]
  9. A nem és a jogképesség kapcsolata rendi jogunkban. [Jt. 92-93. o.]
  10. Az életkor megállapítása a rendi korban. [Jt. 95-96. o.]
  11. A jogi személy fogalma és fajtái a rendi korban [Jt. 96. o.]
  12. Az ősi és a szerzett javak elkülönítése [Jt. 98-99. o.]
  13. A jószágok értéke (közbecsű, örökbecsű, igazbecsű) [Jt. 100-101. o.]
  14. Az elévülés és az elbirtoklás szabályai rendi jogunkban. [Jt. 102-104. o.]
  15. Az osztály (divisio) fogalma és jogkövetkezményei. [Jt. 108-110. o.]
  16. Az adomány jogcímei. [Jt. 111-114. o.]
  17. Mi a teljes, illetőleg a peres adomány? [Jt. 114-115. o.]
  18. Az örökbevallás szabályai az ősi vagyonra vonatkozóan [Jt. 122-123. o.]
  19. Mi volt az ún. bírói zálog, illetőleg törvényes zálog? [Jt. 126. o.]
  20. A károkozásra (kártérítésre) vonatkozó szabályok rendi jogunkban. [Jt. 129-130. o.]
  21. Mi volt az ún. fiókvégrendelet? [Jt. 133. o.]
  22. Mi volt az ún. kiváltságos végrendelet? [Jt. 133. o.]
  23. Mi volt a végrendelet alaki, illetőleg tartalmi érvénytelensége? [Jt. 134. o.]
  24. Mit tud a jobbágyok örökléséről? [Jt. 137. o.]
  25. Mi a hitbizomány? [Jt. 137-138. o.]
  26. Mi a hajadoni jog? [Jt. 138-139. o.]
  27. Mi a közszerzemény? [Jt. 141. o.]
  28. Milyen házassági akadályokat ismertünk meg a rendi korban? [Jt. 145-148. o.]

 

  1. II.                A büntetőjog és a perjog fejlődése a XVIII. századig

 

1)      A cinkostárs fogalma rendi kor büntetőjogában. [Jt. 283. o.]

2)      A felbiztatás fogalma rendi kor büntetőjogában. [Jt. 283-284. o.]

3)      Ki volt a híres és tanácsos személy? [Jt. 284. o.]

4)      Ki volt az ún. latroknak gazdálkodó és a latorrejtegető? [Jt. 284-285. o.]

5)      Mi az ún. eredményfelelősség? [Jt. 286. o.]

6)      Mi az ún. kollektív felelősség? [Jt. 286-287. o.]

7)      A végszükség a rendi kor büntetőjogában. [Jt. 288. o.]

8)      A jogos védelem a rendi kor büntetőjogában. [Jt. 288. o.]

9)      A visszaesők megítélése a középkorban. [Jt. 289-290. o.]

10)  A bűncselekmények elkövetési stádiumai a rendi korban. [Jt. 290. o.]

11)  Mik voltak a közbűncselekmények? [Jt. 290. o.]

12)  Mik voltak a magánbűncselekmények? [Jt. 290-291. o.]

13)  A hűtlenségről, mint a rendi kor legsúlyosabb bűncselekménye. [Jt. 291-292. o.]

14)  Mit tud a főbenjáró ítélet alá eső cselekményekről? [Jt. 292-293. o.]

15)  Mit tud az ún. fejváltságról? [Jt. 293. o.]

16)  A becstelenség (infámia). [Jt. 293. o.]

17)  Mi volt a feleltváltás és a perfüggőség? [Jt. 408-409. o.]

18)  Mi volt a tisztító eskü? [Jt. 411. o.]

19)  Mi volt a földre letett eskü? [Jt. 411. o.]

20)  Mit tud az eskü értékéről? [Jt. 411-412. o.]

21)  Mit tud a tetemrehívásról? [Jt. 413-414. o.]

22)  Mi volt a Váradi Regestrum? [Jt. 414-415. o.]

23)  Mi  volt az alaki tanúbizonyítás [Jt. 417-418. o.]

24)  Mi  volt az anyagi tanúbizonyítás [Jt. 418. o.]

25)  Mit tud az okirati bizonyításról a rendi korban? [Jt. 418. o.]

26)  Mit tud az írásbeli polgári perről? [Jt. 427-428. o.]

27)  Mit tud a szóbeli büntető perről. [Jt. 428. o.]

28)  Mit tud a vármegyei bűnvádi eljárás előkészítő szakaszáról. [Jt. 429-430. o.]

 

  1. III.             A magánjog, polgári perjog és a kereskedelmi jog fejlődése a XIX-XX. században

 

1)      Milyen magánjogi tárgyú pátenseket ismer a neoabszolutizmus időszakából? [Jt. 157. o.]

2)      Mi volt az ún. Országbírói Értekezlet. [Jt. 158. o.]

3)      Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok rendelkezési és hatálya [Jt. 159-160. o.]

4)      Magánjogi kodifikációs tervezetek a polgári korban. [Jt. 163-164. o.]

5)      A szokásjog és a bírói gyakorlat szerepe a polgári kor magánjogában. [Jt. 164-166. o.]

6)      A jogtudomány szerepe a polgári kor magánjogában. [Jt. 166. o.]

7)      A szerződési szabadság. [Jt. 182-183. o.]

8)      A kártérítési jog a polgári korban és az objektív felelősség. [Jt. 184-185. o.]

9)      A jogalap nélküli gazdagodás. [Jt. 185-186. o.]

10)  A törvényes öröklés rendje a polgári korban. [Jt. 189-190. o.]

11)  A polgári per főbb alapelvei. [Jt. 461. o.]

12)  A perfelvétel a polgári perben. [Jt. 462. o.]

13)  Jogorvoslatok a polgári perben. [Jt. 464-465. o.]

14)  Mik voltak az ún. különleges eljárások? [Jt. 465. o.]

15)  Mit jelent a jóhiszemű forgalom védelme? [Jt. 193. o.]

16)  A kereskedelmi ügyletek. [Jt. 195-196. o.]

17)  Mi a tárgyi kereskedelmi alapügylet? [Jt. 196-197. o.]

18)  A közkereseti társaság a polgári korban. [Jt. 200-201. o.]

19)  A betéti társaság a polgári korban. [Jt. 201-202. o.]

20)  A részvénytársaság alapítása és szervezete. [Jt. 206-207. o.]

21)  A korlátolt felelősségű társaság. [Jt. 209-210. o.]

22)  Mi volt az ún. csendes társaság? [Jt. 210-211. o.]

23)  Mit tud a váltóról, mint értékpapírról? [Jt. 216-218. o.]

24)  Mit tud a kötvényről, mint értékpapírról? [Jt. 219-220. o.]

25)  Házassági akadályok az 1894:XXXI. tc. szerint. [Jt. 229-230. o.]

26)  A házasság felbontása és az ágytól és asztaltól való elválasztás. [Jt. 231-232. o.]

27)  Az állami tulajdon jellemzői a szocialista jog szerint. [Jt. 243-244. o.]

28)  A szövetkezeti tulajdon jellemzői a szocialista jog szerint. [Jt. 244-245. o.]

 

  1. IV.              A büntető anyagi és eljárásjog fejlődése a XIX-XX. században

 

  1. Az 1843. évi büntető javaslat anyagi jogi rendelkezései. [Jt. 320-321. o.]
  2. A Csemegi-kódex rendszere (szerkezete). [Jt. 330. o.]
  3. A büntetendő cselekmények hármas felosztása. [Jt. 330-331. o.]
  4. Mi volt az ún. egyesítő teória? [Jt. 332-333. o.]
  5. A büntetőjogi felelősség problémája a Csemegi-kódexben. [Jt. 333. o.]
  6. Mi a bűnhalmazat?  [Jt. 334. o.]
  7. Az emberölés szabályozása a Csemegi-kódexben. [Jt. 335-336. o.]
  8. A vagyon elleni bűncselekmények a Csemegi-kódexben. [Jt. 336-337. o.]
  9. Mit tud a kriminálszociológiai iskoláról? [Jt. 348-349. o.]
  10. Mit tud a kriminálantropológiai iskoláról? [Jt. 349-350. o.]
  11. A megrögzött bűntettesek problémája. [Jt. 351-352. o.]
  12. A feltételes elítélés és fiatalkorúakra vonatkozó szabályok az első büntetőnovellában (1908). [Jt. 354. o.]
  13. Mit tud az ún. dologházi törvényről? [Jt. 354-355. o.]
  14. A második büntetőnovella (1928). [Jt. 355-356. o.]
  15. A Csemegi-kódex büntetési rendszere. [Jt. 367-369. o.]
  16. Mit tud az ún. fokozatos börtönrendszer magyarországi alkalmazásáról? [Jt. 369-371. o.]
  17. A háborús és népellenes bűncselekmények. [Jt. 378-379. o.]
  18. Az államrend büntetőjogi védelme a második világháborút követően. [Jt. 379-380. o.]
  19. Mi volt az ún. „Sárga könyv” [Jt. 444. o.]
  20. Mit tud a kodifikáció előtti időszak büntetőeljárásának sajátosságairól? [Jt. 444. o.]
  21. A személyes szabadság védelme a bűnvádi perben. [Jt. 446-447. o.]
  22. Mit tud a vádtanácsról? [Jt. 448. o.]
  23. Mi az a magánvád és milyen formáit ismeri? [Jt. 448-449. o.]
  24. Mi a magánindítvány? [Jt. 449. o.]
  25. Mit tud a főtárgyalásra való közvetlen idézésről? [Jt. 450. o.]
  26. A főtárgyalás sajátosságai az esküdtszéki eljárásban. [Jt. 452-453. o.]
  27. Mi volt a semmisségi panasz? [Jt. 454. o.]
  28. Mi volt a „perorvoslat a jogegység érdekében? [Jt. 454-455. o.]

 

 

  1. 3.        Aláírás feltétele

 

Az aláírás feltétele: a foglalkozásokon való részvétel. Hiányozni igazolással, vagy anélkül a félév során kettő alkalommal lehet. A további hiányzások beszámolási kötelezettséggel járnak. A beszámoló témakörei a hiányzás idején elhangzott gyakorlati anyagok. A beszámoló időpontja: az oktató által kijelölt időpont a szorgalmi időszakon belül.

 

4.    Számonkérés követelményei

 

A jogtörténeti gyakorlat során a hallgatók félévi munkáját a gyakorlatvezető gyakorlati jeggyel 1-5 fokozattal értékeli. Megszerzésének feltétele a zárthelyi dolgozatok megírása. Az a hallgató, aki valamelyik dolgozatát elégtelenre (1) írta, köteles azt kijavítani. Akinek a dolgozati eredményei között elégtelen (1) jegy szerepel a félévi gyakorlati jegy kialakításánál még elégséges (2) minősítést sem kaphat.

Nappali tagozaton minden hallgató köteles a zárthelyi dolgozatokat a saját tankörével, a kijelölt időpontban megírni.

A zárthelyi dolgozat anyaga: a tematikában megjelölt Magyar állam- és jogtörténet II. című tantárgy tankönyvi vizsgatételei és az arra rásegítő önellenőrző kérdések. A félév során megírt két dolgozat eredményeit, valamint a kiselőadásokat vesszük figyelembe a félévvégi gyakorlati jegy kialakításánál.

A gyakorlaton a zárthelyi dolgozatok alapján meghatározott eredményt az utolsó gyakorlati foglalkozáson, ugyancsak a saját tankörök gyakorlati foglalkozásának időpontjában lehet egyszer javítani. Aki a félév során gyakorlati jegyét nem szerezte meg, a vizsgaszabályzat rendelkezéseinek megfelelően pótolhatja azt.

Levelező tagozaton a hallgatók a konzultáción az előre megadott Önellenőrző kérdések I. és II. fejezeteiből adnak számot.

A hallgatók írásbeli dolgozatát ötfokozatú értékeléssel minősítjük, amely a gyakorlati jegyet adja. Az oktató az elkészített dolgozat alapján megajánlott gyakorlati jegyet ad.

 

  1. 5.      Kötelező tananyag

 

  1. Magyar jogtörténet (szerk. Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007. [a tételsorban Jt. rövidítéssel]
  2. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.
  3. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir. Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894.

 

  1. 6.      Ajánlott irodalom

 

  1. 1.      József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.
  2. 2.      Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.
  3. 3.      Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000.

 

 

Egyéb tudnivalók:

 

Felmentési kérelem benyújtása esetén – karunk kreditátvételi szabályzata értelmében - felmentés akkor kapható, ha a hallgató önálló tárgy keretében korábban megszerzett ismeretei legalább 75%-ban lefedik a felvett tantárgy tematikáját.

Hallgatói ügyintézés:

Hodosi Gabriella A/6.épület 222. szoba.

Tel: 0646/565-186. e-mail: joghodos@uni-miskolc.hu

 

Miskolc, 2018. február 7.

 

Dr. Petrasovszky Anna                                             Dr. Lehotay Veronika

egyetemi docens, tárgyfelelős                                   egyetemi adjunktus

 

Vissza