Munkaügyi igazgatási eljárási ismeretek gyakorlat

MUNKAÜGYI IGAZGATÁSI ELJÁRÁSI ISMERETEK GYAKORLATA

2014/2015. tanév, 2. félév, nappali tagozat

A tantárgy kódja: AJIMT135MTN4

Félévi óraszám: heti 2 óra szeminárium

Félév végi számonkérés típusa: a hallgatók a szemináriumvezető által megállapított értékelési rendszer alapján a félév végén (öt fokozatú) gyakorlati jegyet kapnak

Tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munkamennyiség kreditben: 1 kredit

Tantárgyfelelős tanszék: Információs és Médiajogi Tanszék

Oktatók: Dr. Majtényi László, Dr. Szabó Máté

Tantárgy felvételének előtanulmányi feltétele: Közigazgatási jog 2.

 

A kurzus célja: A tárgy Munkaügyi igazgatási eljárási ismeretek című tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlati tárgy, a munkahelyi adatvédelem témájának gyakorlati feldolgozása. A gyakorlati órán hallgatóság megismerkedik a munkahelyi adatvédelmi jogesetek megoldásának módszerével is. A kurzus célja, hogy az absztrakt információs jogi normáknak a 21. században – elsősorban az állandóan változó társadalmi viszonyok, valamint az új technológiák miatt – felmerülő új nehéz jogi esetekre való alkalmazását bemutassa a hallgatóknak.

 

A kurzus során feldolgozásra kerülő témakörök:

 

1. hét                           Bemutatkozás, követelmények ismertetése, a gyakorlatok módszere

2. hét                           Információs jogi esetek mint alapjogi jogesetek

3. hét                                      Az információs jogok alapfogalmaival kapcsolatos értelmezési feladatok

4. hét                          Az adatvédelem alapelveivel kapcsolatos esetek

5. hét                          Adatvédelmi hatósági eljárások

6. hét                          A jogalap és a célhozkötöttség értelmezésével kapcsolatos esetek

7. hét                          Munkaerő-felvétellel kapcsolatos esetek

8. hét                          A munkavégzés ellenőrzésével kapcsolatos esetek

9. hét                          Információszabadság-jogesetek

10. hét                                    Közszereplőkkel és közhatalom-gyakorlókkal kapcsolatos esetek

11. hét                                    A személyes részvételi jogosultságok a gyakorlatban

12. hét                        Adatvédelmi nyilvántartás

13. hét                        Az adatvédelmi belső szabályzat-készítés

14. hét                        A belső adatvédelmi felelős rendszeres és gyakorlati feladatai

15. hét                        Értékelés

 

Értékelés:

A gyakorlati órán való részvétel kötelező, az összes óraszám 30%-át meghaladó hiányzás esetén a tárgy nem teljesítettnek tekintett. A gyakorlati óra értékelése otthon elkészített írásbeli esetelemzések alapján történik. A feladatot a félév során ismertetjük. A feladatot elektronikus levélben kell elküldeni a félév során megadott elektronikus levélcímre. Az értékelés ötfokozatú gyakorlati jeggyel történik.

 

Tananyag:

Kötelező tananyag:

Majtényi László: Információs és médiajog I.

Ajánlott irodalom: Jóri-Hegedűs-Kerekes (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban. Complex, Budapest, 2010.

Handbook on European data protection law. European Agency for Fundamental Rights, 2013.

Ajánlott jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok, adatvédelmi biztosi ajánlások

 

Információs és médiajog gyakorlat

2015/2016. tanév II. félév

Hogyan elemzünk jogeseteket?

1.Milyen jogesetről van szó? (Bírósági ítélet, vagy egyéb hatóság esete, kik voltak a felek, a résztvevők? – nem biztos, hogy csak két résztvevő volt, érintett felek, beavatkozók, stb.) Legyen világos, hogy kik voltak a résztvevők, és ki volt az eljáró hatóság/bíróság. Bírósági ítéleteknél ez a rész a dokumentum elején található.

2. Mi a döntés? (Pl. a hatóság megbírságolta a kötelezettet, a bíróság kötelezte valamire valamelyik felet, stb. Bíróság ítéleténél ki nyert és ki veszített, - nem kell elemezni, mert nincs jelentősége a perköltségben marasztalásnak, a szakértői díjaknak, stb. ezek általában mellékes körülmények. Csak az ügy érdemében hozott döntést kell ismertetni. Bírósági ítéleteknél ez a rész az ún. rendelkező rész, a bevezető rész után, az indokolás előtt.)

3. Mi a tényállás? (Röviden, szabatosan kell leírni a tényállást, nem kell feltétlenül jogi kifejezéseket használni – úgy kell elmondani a történetet, ahogy hétköznapi szavakkal a legkönnyebb elmesélni. Jogászkodni majd csak az 5. pontnál kell.)

4.Mi az ügytörténet (pertörténet) a hatóságok/bíróság előtt? (Azaz pl. bírósági eljárásban mit döntöttek az alsóbíróságok, és milyen indokokkal, hatósági döntésnél milyen eljárási cselekmények történtek, mit kért a hatóság, milyen lényeges tanúmeghallgatások, okirati bizonyítékok játszottak szerepet a döntésben? Azaz, szó szerint mi magának az ügynek a története? Tehát nem a sztori, amelyet a tényállásban kell ismertetni.)

5.Mi a jogi érvelés lényege? Ez újabb három részre bomlik:

5.1. Milyen jogszabályokatalkalmazott, és milyen jogszabály-helyeket hívott fel a bíróság/hatóság.

5.2. Ezeket a jogszabály-helyeket hogyan értelmezte, és ezt az értelmezést hogyan indokolta, miért gondolta úgy, hogy az adott jogszabály-hely vonatkozik a tényállásra? Ennél a résznél kívánatos megfogalmazni magát a jogkérdést, azzal a formulával, hogy a vizsgált ügyben az volt a jogkérdés, (az ügy azon fordult meg), hogy ….

5.3. Milyen más autoritatív forrásokat hívott fel a hatóság/bíróság. Milyen nem jogszabályi jellegű érvek vannak még esetleg az adott döntésben, (pl. bírósági gyakorlat, az adott hatóság gyakorlata, összehasonlító jogi és európai jogi érvek, alkotmánybírósági gyakorlat, stb.) 

6. Kritika, megjegyzés. Ha úgy érezzük, hogy a döntés sántít, vagy az érvelés nem meggyőző, akkor kiegészíthetjük az érvelést/döntést azzal, hogy az álláspontunkat megindokolva (!) rámutatunk ezekre a gyengeségre, hiányosságokra, és helyette esetleg javaslunk egy másik megoldást.

Az elemzés legfeljebb 2-3 gépelt oldal, de a legtöbb jogeset akár 1 oldalban is össze lehet foglalni. Kerüljük a lényegtelen, az ügy jogi megítélése szempontjából nem döntő mozzanatok elemzését. Sűrítsünk, próbáljunk a lényegre koncentrálni. Vigyázzunk, mert a legtöbb esetben a döntés indokolásában található szövegben keverednek a 3., 4., 5. pontban található elemek. Ezeket gondosan válogassuk szét, (ha már a bíró nem tette meg…)

2015. február 16.

Ződi Zsolt

Választható jogesetek: 

 

Információszabadság

Határozatot hozó bíróság, szervezet

Határozat tartalma

Határozat száma

Fővárosi Ítélőtábla

alkotmány-tervezet nyilvánossága

2.Pf.21.576/2006/7. sz. ítélet

Alkotmánybíróság

döntés-előkészítő adatok

12/2004. (IV. 7.) AB határozat

Fővárosi Ítélőtábla

AB-indítvány megismerhető-sége

2Pf.20.304/2005/8. sz. ítélet

Fővárosi Bíróság

minősített adatok megismerhető-sége

19.P.20.069/2007/4. sz. ítélet

Adatvédelem

Alkotmánybíróság

rendőr arcának kitakarása

28/2014. (IX.29.) AB határozat

Alkotmánybíróság

titkos információ-szerzés

2/2007. (I. 24.) AB határozat

Adatvédelmi biztos

társasházi kamera-rendszer

467/K/2009-3. számú határozat

NAIH

direkt marketing

NAIH/2015/545/7/H.

NAIH

termékbemutató

NAIH/2015/83/6/H.

NAIH

munkavállaló személyes adatai

NAIH/2015/1402/H

NAIH

bűnügyi személyes adat

NAIH-1204-5/2013/H.

Médiajog

ORTT

tartalom-szabályozás

1759/2008. (IX. 24.) sz. határozat

Alkotmánybíróság

frekvencia-gazdálkodás

71/2009. (VI. 30.) AB határozat

 

 

Beadási határidő: 2016. április 29. napja

Beadás módja:

-          e-mail üzenethez csatolt .pdf formátumú fájl formájában a gyakorlatvezető által megadott e-mail címre

-          a fájl nevében kérjük megjelölni a hallgató vezeték- és keresztnevét, valamint a szak és tagozat megnevezésének rövidítését alsó vonallal elválasztva! példa: Gipsz_Jakab_j_n.pdf  - Gipsz Jakab jogász szakos nappalis tagozatos hallgató esetén

(alsó vonal a shift és a kötőjel billentyűk együttes egyidejű lenyomásával gépelhető) 

Információs és Médiajogi Tanszék

 

Vissza