Publicationes Universitatis Miskolcinensis

A Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának lektorált folyóirata.

A folyóirat eredeti tanulmányokat, fordításokat és recenziókat közöl a jogtudomány valamennyi területéről.

A szerkesztőségre vonatkozó részletes adatokat az Impresszum menüpont alatt lehet megtalálni.

Kötetünk évente egy alkalommal jelenik meg. A tanulmányok leadási határideje a következő kötetbe: 2017. április 15.  A várható megjelenés: 2017. október-november. 

A folyóiratba szánt cikkekkel szembeni követelményeket a szerzők számára készített Tartalmi, formai követelmények, a lektorálással kapcsolatos tudnivalókat pedig A lektorálás folyamata c. menüpont foglalja össze.

Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica

című folyóirat

 

A megjelentetésre szánt kéziratok formai, tartalmi követelményei

 

Idén újra lehetőség nyílik arra, hogy új kutatási eredményeiket publikálják a Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica című folyóiratban.

A kéziratokat 2017. április 15-ig a halloktherbolya@freemail.hu címre kell elküldeni. Kérjük, hogy a leadási határidőt pontosan tartsák be! A tanulmányokat két szakmai lektor bírálja, és a lektoráláshoz és az időben való megjelenéshez tartanunk kell ezt a határidőt. 

A lektorálás anonim, ezért a kéziratokat két World dokumentumban kérjük elküldeni. Az egyik a névvel ellátott változat, ami tartalmazza a szerző adatait, a másik a kézirat anonimizált változata. Az anonimizált változatban arra kérjük a szerzőket, hogy nevüket és intézményi hovatartozásukat a szövegben ne jelöljék meg, az önazonosító idézetek és hivatkozások helyét pedig hagyják üresen a kézirat első benyújtásakor. A szerzők felelőssége, hogy az önazonosító idézeteket és hivatkozásokat a kézirat végső változatának elkészítésekor helyezzék vissza a szövegbe.

A magyar vagy idegen nyelvű tanulmányokat Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal, 1-es sorközzel kérjük, a szöveg 7–20 oldal (max. 1 szerzői ív) terjedelmű lehet.

További formai követelmények:

Először a tanulmány címét kell feltüntetni, középre igazítva, nagybetűkkel, vastagon szedve. A névvel ellátott változatban ezt követi (ezután egy sort kihagyva) a szerző neve, középre igazítva, nagybetűkkel. Végjegyzetek helyett lábjegyzeteket kell alkalmazni (10-es betűnagysággal). A tanulmánnyal kapcsolatos információ (előadásra való utalás, köszönetnyilvánítás, ösztöndíj-támogatás) a címhez csillaggal kapcsolódó lábjegyzetben kell feltüntetni. A névvel ellátott változatban a szerző adatait (név tudományos fokozattal, címmel, beosztás, munkahely, munkahely postacíme, e-mail-cím) a szerző nevéhez csillaggal kapcsolódó lábjegyzetben kell megjelölni.

A szerző neve vagy annak helye alatt (egy sort kihagyva) szerepel egy rövid (4–8 soros) tartalmi összefoglaló (ún. absztrakt) 10-es betűnagysággal a tanulmány nyelvén, ezt követi (új sorban) a kulcsszavak feltüntetése, szintén a tanulmány nyelvén.

Ezt követi (egy sort kihagyva) egy más nyelvű, szintén rövid (4–8 soros) tartalmi összefoglaló 10-es betűnagysággal, alatta (új sorban) ugyanezen a nyelven a kulcsszavak következnek. Ha a tanulmány magyar nyelvű, e második összefoglaló (és az ehhez kapcsolódó kulcsszavak) angol vagy más idegen nyelvű. Ha a tanulmány idegen nyelvű, akkor e második összefoglaló (és az ehhez kapcsolódó kulcsszavak) magyar nyelvű.

A szöveg tagolása arab számozással történik, a tagolás mélysége legfeljebb három egység lehet, az első egység vastagon szedve (pl. 1. A dualizmus korának jogforrásai), a második dőlt betűvel (1.1. Törvények), a harmadik normál betűkkel (pl. 1.1.1. Kodifikációs kísérletek). Az automatikus számozás kerülendő. A tanulmány szövegezése, tagolása a fejezeteken, alfejezeteken belül folyamatos legyen, tehát bekezdésekre tagolódjon, és ne sorkihagyásokkal tagoljunk.

A hivatkozások a következő mintákat kövessék:

Gáspárdy László: A polgári per idődimenziója, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 57.

Helmut Coing: A jogfilozófia alapjai (ford.: Szabó Béla), Osiris Kiadó, Budapest, 1996, 57.

Gönczi Katalin: Az európai identitás jogtörténeti vetületei, in: „Dum spiro doceo”. Ünnepi tanulmányok Huszti Vilmos 85. születésnapjára (szerk.: Szabó Béla – Sáry Pál), Bíbor Kiadó, Miskolc, 367–376.

Richard Gamauf: Sklavenschutz und römische Jurisprudenz, Orbis Iuris Romani 4 (1998), 18.

Novotni Zoltán: Társasági tulajdon, avagy a tulajdonosok társasága, Jogtudományi Közlöny 1990/2, 63–70.

Novotni: i. m. 65.

Novotni: Társasági…, 66. (Ha előzőleg Novotni több művére is történt hivatkozás.)

Tehát a szerző vezetékneve kiskapitálissal, a szerző neve után kettőspont (de ha a tanulmány idegen nyelvű, akkor vessző), a kötet ill. folyóirat címe dőlt betűvel, az „in:” csak tanulmánykötet esetében kell, folyóiratnál nem, a bibliográfiai adatok vesszővel elválasztva (de ha a kötetnek alcíme is van, a főcím és az alcím között pont), a folyóirat (ill. a tanulmánykötet) címe után nem kell vessző, az oldalszámok között hosszú kötőjel áll (o., old., p., pp. nem kell). Több szerző vagy szerkesztő neve között hosszú kötőjel áll. Idegen nyelvű szerkesztett tanulmánykötetnél a „szerk.:” szócska a megfelelő idegen nyelven áll [angol, olasz, latin: ed., francia: éd., német: Hrsg. vagy Hg. (Herausgeber) ill. hrsg. vagy hg. (herausgegeben]. Többkötetes könyvnél, ha minden kötet egy évben jelent meg, a kötetszám római számmal az oldalszám előtt, ha az egyes kötetek különböző években jelentek meg, a kötetszám római számmal a cím után áll. Többedik kiadásra felső index-számmal utalunk (pl. 20052.). Ha ugyanabban a jegyzetben több címleírás követi egymást, ezeket pontosvessző választja el. Használható a pl., ld., vö., i. m., uő.:, uo., sk., skk. rövidítés. A jogforrások címének, számozásának, §-ok, bekezdések feltüntetésekor a hivatalos jelölési módot kövessük, a bevett rövidítések [pl. Ptk. 663. § (1) bek. b) pontja] használhatók.

Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica

című folyóirat

 

A lektorálás folyamata

 

A Publicationes szerkesztősége a benyújtott kéziratokról minden esetben kikéri két lektor véleményét. A szakmai lektorálás anonim, a tanulmány szerzője csak a lektorálás tartalmát ismeri meg.

A lektorok a kéziratok anonimizált változatáról nyilvánítanak véleményt. A szerzők felelőssége, hogy az önazonosító idézeteket és hivatkozásokat a kézirat végső változatának elkészítésekor helyezzék vissza a szövegbe.

A Szerkesztőbizottság a szakmai lektorokat a Szerkesztőbizottság tagjai és a külső szakmai lektorok közül jelöli ki a bizottsági tagok javaslatára. Amennyiben az adott tanulmány témája ezt indokolja a Szerkesztőbizottság a fenti személyi körön kívül is felkérhet szakmai bírálókat tudományos fokozattal rendelkező, témában járatos szakemberek közül.

 A folyóirat nem jelentet meg olyan szakcikket, amely nem kapta meg legalább az egyik lektor támogató véleményét. Ugyanakkor a Szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy támogató lektori vélemények ellenére is visszautasítson kéziratokat.

A Szerkesztőség a lektori véleményekről (ugyancsak anonimizált formában), a tanulmány elfogadásról vagy annak elutasításáról szóló értesítéssel egyidejűleg, tájékoztatást ad a szerzőknek.

A Szerkesztőbizottság a lektorálásért díjat nem tud fizetni, de kérelemre a lektorálásról igazolást állít ki.

 

A lektorálás szempontjai a következők:

1. A nyelvhelyesség, a szakmai nyelv használata (jogi terminológiák), a stílus (tömörség, pontosság stb.) szempontjából színvonalas-e a tanulmány? (Idegen nyelvű tanulmány esetén nyelvileg színvonalas-e?)

2. A tanulmány témájához kapcsolódó magyar illetve nemzetközi joganyag, joggyakorlat megfelelő mélységben lett-e feldolgozva?

3. A tanulmány témájához kapcsolódó magyar illetve nemzetközi szakirodalom megfelelő mélységben lett-e feldolgozva?

4. A tanulmány kritikusan értékeli-e az elemzett joganyagot/joggyakorlatot, tartalmaz-e önálló tudományos eredményeket?

5. A tanulmány hivatkozási rendszere korrekt és helytálló-e?

6. A tanulmány szerkezeti tagolása logikus és arányos-e, a tartalom összhangban van-e a címmel?

7. Egyéb megjegyzések, észrevételek.

8.  Ajánlja-e a Publicationes-ban való megjelentetésre?

IMPRESSZUM

 

PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCINENSIS

SECTIO JURIDICA ET POLITICA

 

Szerkeszti:

a Miskolci Egyetemi  Közlemények

Állam- és Jogtudományi Kari Szerkesztőbizottsága

(Miskolci Egyetem ÁJK, 3515 Miskolc-Egyetemváros)

                                               (e-mail: halloktherbolya@freemail.hu)

 

Felelős szerkesztő (a Szerkesztőbizottság elnöke): Dr. Hallók Tamás egyetemi docens

 

Szerkesztők (a Szerkesztőbizottság tagjai): Dr. Barta Judit egyetemi docens (ME), Dr. Farkas Ákos dékán, intézetigazgató egyetemi tanár (ME), Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár (DE), Dr. Kiss László egyetemi tanár (PTE), Dr. Kormos Erzsébet címzetes egyetemi docens (ME), megyei főügyészségi osztályvezető ügyész (B.-A.-Z. Megyei Főügyészség), Dr. Paulovics Anita intézetigazgató egyetemi tanár (ME), Dr. Sáry Pál intézetigazgató egyetemi docens (ME), Dr. Wopera Zsuzsa intézetigazgató egyetemi tanár (ME)

 A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens (ME)

 

Kiadja: a Miskolci Egyetem Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettesi Titkárság, H-3515 Miskolc-Egyetemváros, 

A kéziratot gondozta a Miskolci Egyetemi Kiadó.

Vissza