Publicationes Universitatis Miskolcinensis

Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica

című folyóirat

 

Beköszönő

 

A Miskolci Egyetem közleményeinek ,,E” jelzésű sorozatában 1985-től jelenik meg a Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica című – az Állam- és Jogtudományi Kar által gondozott – kiadvány. A kiadványsorozat a kar oktatóinak, kutatóinak, illetve a karhoz kötődő hazai és külföldi tudós kollégáknak az egyre rangosabbá váló publikációs fóruma. A sorozatban önálló monográfiák és tematikus tanulmánykötetek is meg szoktak jelenni reprezentálva és egyben dokumentálva a karon folyó tudományos tevékenység, illetve műhelymunka eredményeit. Az évente legalább egy kötettel jelentkező sorozat magyar és idegen (főleg angol, német, francia és olasz) nyelven közöl tanulmányokat. Törekszünk arra, hogy a magyar nyelvű tanulmányok mind terjedelmesebb idegen nyelvű összefoglalót tartalmazzanak, ezzel is elősegítve, hogy kiadványaink a nemzetközi tudósközösség számára mind hozzáférhetőbbek legyenek. Köteteinket cserekiadványként küldjük meg a legrangosabb európai és tengerentúli, valamint a legjelentősebb hazai egyetemi és akadémiai könyvtáraknak.

A szerkesztőségre vonatkozó részletes adatokat az Impresszum menüpont alatt lehet megtalálni.

Kötetünk évente egy alkalommal jelenik meg. A tanulmányok leadási határideje a következő kötetbe: 2018. április 19.  A várható megjelenés: 2018. október-november. 

A folyóiratba szánt cikkekkel szembeni követelményeket a szerzők számára készített Tartalmi, formai követelmények, a lektorálással kapcsolatos tudnivalókat pedig A lektorálás folyamata c. menüpont foglalja össze.

A folyóirat legfrissebb száma olvasható: http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=151593

A korábbi számok a következő oldalon érhetők el: http://www.matarka.hu/szam_list.php?fsz=399 

 

A megjelentetésre szánt kéziratok formai, tartalmi követelményei

 

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő Kari Közlemények Szerkesztőbizottsága idén is lehetőséget biztosít, hogy új kutatási eredményeiket publikálják a Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica (Kari Közlemények) című folyóiratban.

A folyóiratunknak most már van egy új e-mail címe. Ezért a kéziratokat a jogacta@uni-miskolc.hu címre kérjük elküldeni. A kéziratok leadási határideje: 2018. április 19-ig. Kérjük, hogy a határidőt pontosan tartsák be! A tanulmányokat ugyanis két szakmai lektor bírálja, és a lektoráláshoz és az időben való megjelentetéshez tartanunk kell ezt a határidőt. 

A lektorálás anonim, ezért a kéziratokat két World dokumentumban kérjük elküldeni. Az egyik a névvel ellátott változat, ami tartalmazza a szerző adatait, a másik a kézirat anonimizált változata. Az anonimizált változatban arra kérjük a szerzőket, hogy nevüket és intézményi hovatartozásukat a szövegben ne jelöljék meg, az önazonosító idézetek és hivatkozások helyét pedig hagyják üresen a kézirat első benyújtásakor. A szerzők felelőssége, hogy az önazonosító idézeteket és hivatkozásokat a kézirat végső változatának elkészítésekor helyezzék vissza a szövegbe.

A magyar vagy idegen nyelvű tanulmányokat Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal, 1-es sorközzel kérjük, a szöveg 7–20 oldal (max. 1 szerzői ív) terjedelmű lehet. A tanulmány szövegezése, tagolása a fejezeteken, alfejezeteken belül folyamatos legyen (a térköz a bekezdés előtt és utána is 0 legyen), tehát bekezdésekre tagolódjon, és ne sorkihagyásokkal tagoljunk.

További formai követelmények:

Először a tanulmány címét kell feltüntetni, középre igazítva, nagybetűkkel, vastagon szedve. A névvel ellátott változatban ezt követi (ezután egy sort kihagyva) a szerző neve, középre igazítva, nagybetűkkel. Végjegyzetek helyett lábjegyzeteket kell alkalmazni (10-es betűnagysággal). A tanulmánnyal kapcsolatos információt (előadásra való utalás, köszönetnyilvánítás, ösztöndíj-támogatás) a címhez csillaggal kapcsolódó lábjegyzetben kell feltüntetni. A névvel ellátott változatban a szerző adatait (a szerző neve nagy betűkkel, tudományos fokozattal, címmel, beosztás, munkahely, munkahely postacíme, e-mail-cím) a szerző nevéhez csillaggal kapcsolódó lábjegyzetben kell megjelölni.

A szerző neve vagy annak helye alatt (egy sort kihagyva) szerepel egy rövid (4–8 soros) tartalmi összefoglaló (ún. absztrakt) 10-es betűnagysággal a tanulmány nyelvén, ezt követi (új sorban) a kulcsszavak feltüntetése, szintén a tanulmány nyelvén.

Ezt követi (egy sort kihagyva) egy más nyelvű, szintén rövid (4–8 soros) tartalmi összefoglaló 10-es betűnagysággal, alatta (új sorban) ugyanezen a nyelven a kulcsszavak következnek. Ha a tanulmány magyar nyelvű, e második összefoglaló (és az ehhez kapcsolódó kulcsszavak) angol vagy más idegen nyelvű. Ha a tanulmány idegen nyelvű, akkor e második összefoglaló (és az ehhez kapcsolódó kulcsszavak) magyar nyelvű.

A szöveg tagolása arab számozással történik, a tagolás mélysége legfeljebb három egység lehet, az első egység vastagon szedve (pl. 1. A dualizmus korának jogforrásai), a második dőlt betűvel (1.1. Törvények), a harmadik normál betűkkel (pl. 1.1.1. Kodifikációs kísérletek). Az automatikus számozás kerülendő.

 

A hivatkozások a következő mintákat kövessék:

Gáspárdy László: A polgári per idődimenziója, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989, 57.

Helmut Coing: A jogfilozófia alapjai (ford.: Szabó Béla), Osiris Kiadó, Budapest, 1996, 57.

Gönczi Katalin: Az európai identitás jogtörténeti vetületei, in: „Dum spiro doceo”. Ünnepi tanulmányok Huszti Vilmos 85. születésnapjára (szerk.: Szabó Béla – Sáry Pál), Bíbor Kiadó, Miskolc, 367–376.

Richard Gamauf: Sklavenschutz und römische Jurisprudenz, Orbis Iuris Romani 4 (1998), 18.

Novotni Zoltán: Társasági tulajdon, avagy a tulajdonosok társasága, Jogtudományi Közlöny 1990/2, 63–70.

Novotni: i. m. 65.

Novotni: Társasági…, 66. (Ha előzőleg Novotni több művére is történt hivatkozás.)

Tehát a szerző vezetékneve kiskapitálissal, a szerző neve után kettőspont (de ha a tanulmány idegen nyelvű, akkor vessző), a kötet ill. folyóirat címe dőlt betűvel, az „in:” csak tanulmánykötet esetében kell, folyóiratnál nem, a bibliográfiai adatok vesszővel elválasztva (de ha a kötetnek alcíme is van, a főcím és az alcím között pont), a folyóirat (ill. a tanulmánykötet) címe után nem kell vessző, az oldalszámok között hosszú kötőjel áll (o., old., p., pp. nem kell). Több szerző vagy szerkesztő neve között hosszú kötőjel áll. Idegen nyelvű szerkesztett tanulmánykötetnél a „szerk.:” szócska a megfelelő idegen nyelven áll [angol, olasz, latin: ed., francia: éd., német: Hrsg. vagy Hg. (Herausgeber) ill. hrsg. vagy hg. (herausgegeben]. Többkötetes könyvnél, ha minden kötet egy évben jelent meg, a kötetszám római számmal az oldalszám előtt, ha az egyes kötetek különböző években jelentek meg, a kötetszám római számmal a cím után áll. Többedik kiadásra felső index-számmal utalunk (pl. 20052.). Ha ugyanabban a jegyzetben több címleírás követi egymást, ezeket pontosvessző választja el. Használható a pl., ld., vö., i. m., uő.:, uo., sk., skk. rövidítés. A jogforrások címének, számozásának, §-ok, bekezdések feltüntetésekor a hivatalos jelölési módot kövessük, a bevett rövidítések [pl. Ptk. 663. § (1) bek. b) pontja] használhatók. A jogforrások rendelkezéseire való hivatkozást a főszövegben a hivatkozott szöveg után zárójelben kérjük elhelyezni.

 

 

A lektorálás folyamata

 

A Publicationes szerkesztősége a benyújtott kéziratokról minden esetben kikéri két lektor véleményét. A szakmai lektorálás anonim, a tanulmány szerzője csak a lektorálás tartalmát ismeri meg.

A lektorok a kéziratok anonimizált változatáról nyilvánítanak véleményt. A szerzők felelőssége, hogy az önazonosító idézeteket és hivatkozásokat a kézirat végső változatának elkészítésekor helyezzék vissza a szövegbe.

A Szerkesztőbizottság a szakmai lektorokat a Szerkesztőbizottság tagjai és a külső szakmai lektorok közül jelöli ki a bizottsági tagok javaslatára. Amennyiben az adott tanulmány témája ezt indokolja a Szerkesztőbizottság a fenti személyi körön kívül is felkérhet szakmai bírálókat tudományos fokozattal rendelkező, témában járatos szakemberek közül.

 A folyóirat nem jelentet meg olyan szakcikket, amely nem kapta meg legalább az egyik lektor támogató véleményét. Ugyanakkor a Szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy támogató lektori vélemények ellenére is visszautasítson kéziratokat.

A Szerkesztőség a lektori véleményekről (ugyancsak anonimizált formában), a tanulmány elfogadásról vagy annak elutasításáról szóló értesítéssel egyidejűleg, tájékoztatást ad a szerzőknek.

A Szerkesztőbizottság a lektorálásért díjat nem tud fizetni, de kérelemre a lektorálásról igazolást állít ki.

 

A lektorálás szempontjai a következők:

1. A nyelvhelyesség, a szakmai nyelv használata (jogi terminológiák), a stílus (tömörség, pontosság stb.) szempontjából színvonalas-e a tanulmány? (Idegen nyelvű tanulmány esetén nyelvileg színvonalas-e?)

2. A tanulmány témájához kapcsolódó magyar illetve nemzetközi joganyag, joggyakorlat megfelelő mélységben lett-e feldolgozva?

3. A tanulmány témájához kapcsolódó magyar illetve nemzetközi szakirodalom megfelelő mélységben lett-e feldolgozva?

4. A tanulmány kritikusan értékeli-e az elemzett joganyagot/joggyakorlatot, tartalmaz-e önálló tudományos eredményeket?

5. A tanulmány hivatkozási rendszere korrekt és helytálló-e?

6. A tanulmány szerkezeti tagolása logikus és arányos-e, a tartalom összhangban van-e a címmel?

7. Egyéb megjegyzések, észrevételek.

8.  Ajánlja-e a Publicationes-ban való megjelentetésre?

 

Nyilatkozat a publikálás erkölcsi és etikai alapelveiről

A Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica (Jogi Kari Közlemények) című folyóirat a tanulmányok lektorálására két lektort kér fel, a lektor csak a tanulmány szövegét, a tanulmány szerzője csak a lektorálás tartalmát ismeri meg (double-blind review lektorálás). Emiatt a kiadáshoz hozzájáruló valamennyi érintett félnek (a szerzőnek, a folyóirat szerkesztőbizottságának, a lektornak és a kiadónak) egyaránt el kell fogadnia az elvárt erkölcsi magatartásra vonatkozó szabályokat. Jelen erkölcsi nyilatkozat a COPE (Publikációs Etikai Bizottság, http://publicationethics.org/about) Folyóirat-szerkesztők helyes gyakorlatára vonatkozó irányelvek (Best Practice Guidelines for Journal Editors) című útmutatóján alapul.

1. A publikálásra vonatkozó döntések

A folyóirat szerkesztőbizottsága dönt a beérkezett cikkek közléséről a lapban. Mivel a folyóirat évente egy alkalommal jelenik meg, és nincs terjedelmi korlát előírva, ezért törekszünk az elküldött tanulmányok megjelentetésére, ha azok megfelelnek a tartalmi és formai követelményeknek. A szerkesztőbizottságot azonban korlátozhatják a hatályban lévő, a rágalmazásra, a szerzői jogok megsértésére, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok. Ezért a folyóirat szerkesztőbizottság tagja programot is futtathat a plágium kiszűrésére.

2. Esélyegyenlőség

A szerkesztőbizottság mindenkor a szerzők fajára, nemére, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára vagy politikai nézeteire való tekintet nélkül értékeli a beküldött tanulmányokat.

3. Titoktartás

A szerkesztőbizottság és annak tagjai semmilyen információt nem adnak tovább a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt képez a szerző, a lektorok, akik lektorként szóba jöhetnek, valamint a kiadó.

4.  Közzététel és összeférhetetlenség

A szerkesztőbizottság tagjai a benyújtott kézirat kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatásaikhoz a szerző írásos beleegyezése nélkül.

 

 I. A LEKTOROK KÖTELESSÉGEI

1. Segítségnyújtás a szerkesztőbizottsági döntésekhez

A lektor segíti a szerkesztőbizottságot a döntéshozatalban, javaslatot tesz a tanulmány megjelentetésére vagy annak elutasítására; amennyiben arra szükség van, a lektorálás folyamán támogatja a szerzőt a cikk tudományos színvonalának emelésében.

2. Hatékonyság

A felkért lektornak ésszerű időn belül nyilatkoznia kell, hogy tudja-e vállalni a tanulmány értékelését. Amennyiben úgy véli, hogy szakmailag nem eléggé felkészült a kéziratban bemutatott kutatás értékeléséhez, vagy a megszabott határidőre nem fogja tudni megfelelően elkészíteni a véleményét, kötelessége értesíteni a szerkesztőbizottság elnökét vagy titkárát arról, hogy nem vállalja a lektorálást.

3. Titoktartás

Minden értékelésre beérkezett kéziratot bizalmasan kell kezelni. Ezeket csak a szerkesztőbizottság engedélyével lehet nyilvánosságra hozni vagy másokkal megvitatni.

4. Objektivitás

A tanulmány értékelését objektíven kell végezni. A szerző személyét érő kritika nem helyénvaló. A lektoroknak véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell azt alátámasztaniuk.

5. A forrásokra való hivatkozás

A lektoroknak fel kell ismerniük a szerzők által nem idézett mérvadó tudományos munkákat. Bármely kijelentést megfelelően kell hivatkozni, amely már korábban megjelent munkából származó megfigyelést, gondolatmenetet vagy érvet tartalmaz. A lektornak ugyanakkor fel kell hívnia a szerkesztőbizottság figyelmét bármely lényegi hasonlóságra vagy átfedésre a vizsgált kézirat és egyéb, általa ismert, korábban már közzétett anyag között.

6. Közzététel és összeférhetetlenség

A tanulmány értékelése során megismert egyéni, eredeti megállapítások vagy ötletek bizalmasan kezelendőek, valamint nem használhatók fel a személyes előmenetel érdekében. A lektorok nem értékelhetik az adott kéziratot, amennyiben bármilyen versenyhelyzetből, együttműködésből, vagy más kapcsolatból fakadó érdekellentétben állnak a tanulmánnyal összeköttetésben álló szerzőkkel, cégekkel vagy intézményekkel.

 

 II. A SZERZŐK KÖTELESSÉGEI

1. A közlésre vonatkozó irányelvek

Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat. A tanulmány háttéradatait pontosan kell bemutatni. Hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlan és elfogadhatatlan viselkedésnek minősülnek.

2. Eredetiség és plágium

A szerzőknek szavatolniuk kell, hogy a tanulmány saját, eredeti szellemi alkotásuk, illetve amennyiben felhasználták mások munkáit, kifejezéseit, akkor azokat megfelelő módon idézniük kell és szakszerűen hivatkozni rájuk.

3. Többszörös, párhuzamos  vagy egyidejű publikálás

Nem helyes gyakorlat ugyanazon kutatást bemutató kéziratnak különböző önálló publikációkban vagy folyóiratokban való szerepeltetése. Ugyanazon kéziratnak több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan.

4. A forrásokra való hivatkozás

Az idézett művekre minden esetben szakszerűen kell hivatkozni. A szerzőknek hivatkozniuk kell mindazokra a kiadványokra, amelyek befolyásolták munkájukat.

5. A tanulmányszerzői tisztség

Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben hozzájárultak a bemutatott tanulmány alapötletéhez, megtervezéséhez, megszövegezéséhez vagy értelmezéséhez. Társszerzőként kell megjelölni mindazokat a személyeket, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmányhoz. Ugyanakkor közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik részt vettek a kutatási folyamat bizonyos lényeges szakaszaiban. A szerzőnek szavatolnia kell, hogy minden jelentős társszerzőt megemlített a tanulmányban, valamint hogy nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket, továbbá hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges változatát, valamint beleegyezett annak publikálásába.

6. Közzététel és összeférhetetlenség

Valamennyi szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségi okokat, amelyek befolyásolhatják annak eredményeit vagy értelmezését. Ha a kutatás támogatásban részesült, akkor annak minden pénzügyi támogatási forrását nyilvánosságra kell hozni.

7. Alapvető hibák a megjelentetett művekben

Amennyiben a szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a már megjelentetett munkájában, haladéktalanul értesítenie kell a folyóirat szerkesztőjét vagy kiadóját, és együtt kell működnie a szerkesztőbizottsággal a tanulmány visszavonásában vagy helyesbítésében.

 

 

Archiválási nyilatkozat

 

A folyóirat a tanulmányok végleges, lektorált kiadói változatát PDF formátumban megjelenteti (archiválja) a folyóirat honlapján.

A szerzők semmilyen jogcímen  nem fizetnek,  és nem  kapnak díjat a tanulmányok megjelentetésért. A megjelent tanulmány elektronikus változatát szabadon letölthetik, nyomtathatják, változtatás nélkül további elektronikus oldalakon nyilvánossá tehetik.

Az olvasók a tanulmányok elektronikus változatát szabadon letölthetik, nyomtathatják.

A tanulmányok részbeni vagy teljes átvételekor, felhasználásakor a tudományterületnek megfelelő hivatkozást minden felhasználónak meg kell tennie.

 

IMPRESSZUM

 

PUBLICATIONES UNIVERSITATIS MISKOLCINENSIS

SECTIO JURIDICA ET POLITICA

 

Szerkeszti:

a Miskolci Egyetemi  Közlemények

Állam- és Jogtudományi Kari Szerkesztőbizottsága

(Miskolci Egyetem ÁJK, 3515 Miskolc-Egyetemváros)

(e-mail: jogacta@uni-miskolc.hu)

 

Felelős szerkesztő (a Szerkesztőbizottság elnöke): Dr. Hallók Tamás egyetemi docens (e-mail: jogalk@uni-miskolc.hu)

 

Szerkesztők (a Szerkesztőbizottság tagjai): Dr. Barta Judit egyetemi docens (ME), Dr. Farkas Ákos dékán, egyetemi tanár (ME), Dr. Horváth M. Tamás egyetemi tanár (DE), Dr. Kiss László egyetemi tanár (PTE), Dr. Kormos Erzsébet címzetes egyetemi docens (ME), megyei főügyészségi osztályvezető ügyész (B.-A.-Z. Megyei Főügyészség), Dr. Paulovics Anita intézetigazgató egyetemi tanár (ME), Dr. Sáry Pál intézetigazgató egyetemi docens (ME), Dr. Szabó István dékán, egyetemi tanár (PPKE), Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár (ME)

 A szerkesztőbizottság titkára: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens (ME)

 

Kiadja: a Miskolci Egyetem Tudományos és Nemzetközi Rektorhelyettesi Titkárság, H-3515 Miskolc-Egyetemváros, 

A kéziratot gondozta a Miskolci Egyetemi Kiadó.

 

Vissza