Jog- és állambölcselet záróvizsga tételsor a 2013-tól abszolutóriumot szerzett hallgatók számára

Tananyag:

  1. Államelmélet. A mérsékelt állam eszméje és elemei. I. Elmélettörténet. II. Alapelvek és alapintézmények. (Szerk.: Bódig Mátyás – Győrfi Tamás) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002. (a továbbiakban ÁE I, II)
  2. Rendszeres jogelmélet (Szerk.: Szabó Miklós) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2015. (a továbbiakban RJ)
  3. Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerk.: Szabó Miklós) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2004. (a továbbiakban JT)
  4. Szabó Miklós: Ars Iuris. A jogdogmatika alapjai. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2006. (a továbbiakban JD)

 

 

 

Tételsor: (innen letölthető (.pdf) >>)

 

I. Államelmélet

 

  1. Az újkori politikai gondolkodás. ÁE I, 117-128. o.
  2. A klasszikus szerződéselméletek. ÁE I, 139-157. o.
  3. A republikanizmus. ÁE I, 167-189. o.
  4. A liberális gondolkodás fejlődése és alapelemei. ÁE I, 189-211. o.
  5. A konzervativizmus. ÁE I, 221-241. o.
  6. A szocializmus. ÁE I, 241-265. o.
  7. Autoritás és legitimitás. ÁE II, 41-65. o.
  8. A politikai kötelezettség igazolását célzó elméletek. ÁE II, 65-81. o.
  9. Az anarchizmus és a polgári engedetlenség problémája. ÁE II, 81-89. o.
  10. Autoritás és szuverenitás; az önkormányzás elve. ÁE II, 91-103. o.
  11. Joguralom és politikai moralitás. ÁE II, 103-119. o.
  12. A demokrácia fogalomtörténeti összefüggései; a többségi elv igazolási problémái. ÁE II, 119-126. és 130-137. o.
  13. Az alkotmányos korlátok problémája; az alkotmánybíróságok igazolása. ÁE II, 141-163.o.
  14. A közszféra és a magánszféra viszonyrendszere. ÁE II, 163-181. o.
  15. Az életformák sokszínűsége és az állam feladatai. ÁE II, 191-206. o.
  16. Az egyéni szabadság korlátozásának elvei. ÁE II, 206-217. o.
  17. A társadalmi igazságosság elméletei (Nozick, Rawls, Hayek, Marx). ÁE II, 217-234. o.
  18. A jóléti állam ÁE II, 234-243. o.
  19. A nemzet mint a közösségi identitás alapja; a nemzeti identitás a mérsékelt államban. ÁE II, 254-271. o.
  20. Az abszolút szuverenitás. ÁE II, 271-289. o.
  21. A totalitarizmus. ÁE II, 289-307. o.

 

II. Jogelmélet

 

  1. Természetjogtan. JT, 9-31. o.
  2. Jogpozitivizmus. JT, 31-51. o.
  3. Történeti és szociológiai jogelméletek. JT, 51-71. o.
  4. A jog társadalomelméleti megragadása: Luhmann, Habermas. JT, 167-189. o.
  5. A jogpozitivizmus kibontakozása: Austin, Kelsen. JT, 189-201. és 129-145. o.
  6. Modern jogpozitivizmus: Hart, Raz. JT, 243-261. és 273-285. o
  7. Antipozitivista jogkoncepciók: Fuller, Dworkin. JT, 231-243. és 261-273. o.
  8. XX. századi természetjogtan: Radbruch, Finnis. JT, 145-157. és 285-299. o.
  9. Jogelméleti módszertan – A jogról való gondolkodás sokfélesége. RJ, 1-18. o
  10. Analitikai jogelmélet – A jog fogalma. RJ, 19-34. o.
  11. Normatív jogelmélet – A jog értelme. RJ, 35-53. o.
  12. A jog normativitása – Érvényesség, kényszer és szankció a jogban. RJ, 54-68. o.
  13. A szabályalapú döntéshozatal sajátosságai és korlátai. RJ, 69-82. o.
  14. Jogosultság és kötelezettség. RJ, 83-95. o.
  15. A jog rendszerszerűsége. RJ, 96-105. o.
  16. Jogalkotástan – A jog alkothatósága és a jogalkotói akarat korlátai. RJ, 106-120. o.
  17. Ítélkezés-elmélet – Jogi metodológia. RJ, 121-134. o.
  18. Kritikai jogi gondolkodás. RJ, 135-148. o.
  19. A normák értelmezése. JD, 165-189. o.
  20. Jogi argumentáció. JD, 189-215. o.
  21. A tények megállapítása. JD, 237-253. o.

 

Miskolc, 2013. január 25.

 

Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

 

Vissza