Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet.

A pályázatok postára adási határideje: 2021. október 7.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1055 Budapest, Szalay utca 16. szám alatt lehet benyújtani.

 

2021-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat:

a) Polgári jogi szekció

1. A dolog fogalmának új vetületei a technika fejlődésével
2. A gyermekek és családok védelme a 2020. évi jogszabály-módosítások tükrében
3. A gyermektartásdíj megállapításának és végrehajtásának jogalkalmazási kérdései
4. A smart szerződések problémái
5. A sürgősségi pszichiátriai kezeléssel összefüggő bírósági nemperes eljárások alapjogi összefüggései
6. A szellemi alkotások jogának aktuális kérdései
7. A versenyjogi kártérítési perek legújabb tapasztalatai
8. A zálogjog jogintézményének szerepe és változásai
9. Aktuális dilemmák a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény elvárásainak fényében
10. Az egészségügyi szolgáltatók ellen indított kártérítési és személyiségi jogi perek anyagi és eljárásjogi kérdései
11. Az élettársak vagyonjogi viszonyai – szabályozás és gyakorlati problémák
12. Az online térben elkövetett jogsértések, különös tekintettel a személyiségi jogok megsértésére
13. GDPR alapelvek érvényesülése és problematikája a bírósági eljárásban
14. Kiskorú gyermek és a különélő szülő kapcsolattartáshoz való joga a COVID járvány idején
15. A bíró kizárásával kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdések
16. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perek gyakorlata
17. A büntetőeljáráshoz kapcsolódó kártalanítási igény iránt indított perek eljárásjogi sajátosságai
18. A kapcsolattartás végrehajtása iránti nemperes eljárás gyakorlati kérdései
19. A személyi állapotot érintő perek az új polgári perrendtartás szabályozásában – kérdések és válaszok
20. A veszélyhelyzettel összefüggő jogalkotás hatása a polgári eljárásjogra
21. Az Alaptörvény 28. cikkének alkalmazása a bírói gyakorlatban
22. Az anyagi pervezetés szerepe és korlátai a polgári peres eljárásban
23. Az EJEB tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő gyakorlata a hazai jogrendszerben
24. Az első Pp.  novella koncepcionális változtatásai
25. Az Európai Unió, mint peres fél a polgári eljárásokban

 

b) Büntetőjogi szekció

1. A bennfentes kereskedelem aktuális kérdései
2. A bűnszervezet fogalmának változása és annak hatása a gazdasági bűncselekmények elbírálására
3. A hálapénz büntetőjogi megítélése
4. A költségvetést károsító bűncselekményekkel összefüggő jogalkalmazási kérdések
5. A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései
6. A közlekedési bűncselekmények és a közlekedési szabálysértések viszonya, kapcsolódási pontjai
7. A pénzmosás jellegű cselekmények
8. A tettazonosság kérdései
9. Az „etikus hackerek” büntetőjogi felelősségre vonásával kapcsolatos kérdések
10. Az állatok védelme a büntetőjogban
11. Az Európai Unió pénzügyi érdekei büntetőjogi védelmének aktuális kérdései
12. Az internetes zaklatás megelőzése, jogi megítélése, az áldozatok védelme
13. Halmazati és elhatárolási kérdések a kapcsolati erőszak megítélése során
14. Új eszközök a közlekedésben, büntetőjogi megítélésük
15. A bűncselekményből származó vagyon felderítésének és biztosításának hazai eszközrendszere és működése
16. A gyermekkorú és a fiatalkorú tanú a büntetőeljárásban
17. A leplezett eszközök szabályozásának rendszere az új büntetőeljárási törvényben
18. A terhelti együttműködés formái és szerepe a büntetőeljárásban
19. A veszélyhelyzet alatt érvényesülő eljárásjogi szabályok a gyakorlatban
20. Az elektronikus bizonyítékok összegyűjtésének, rögzítésének és felhasználásának kérdései
21. Az elektronikus kapcsolattartás a büntetőeljárásban
22. Az előkészítő ülés az új szabályozás tükrében
23. Az Európai Nyomozási Határozat jelentősége a bűnügyi együttműködésben és a bizonyításban – a kölcsönös elismerés elvének lehetséges bizonyításbeli implikációi a gyakorlatban
24. Bírói perjogi cselekvés a bizonyítás során
25. Bizonyítási eljárást gyorsító eszközök az eljárásjogban

 

 c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

1. A határozott idejű munkaviszonyok koronavírus-járvány miatti egészségügyi veszélyhelyzet, illetve annak gazdasági hatásaira alapított felmondással történő megszüntetése
2. A közalkalmazotti jogviszonyok átalakítása és következményei a jogalkalmazásban
3. A munkáltató munkafeltételek biztosítására vonatkozó kötelezettsége a kötelező otthoni munkavégzés elrendelése esetén
4. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez kapcsolódó érvénytelenségi kérdések
5. A távmunka és az otthoni munkavégzés jogi szabályozása
6. Az egészségügyi szolgálati jogviszony sajátosságai munkajogi szempontból
7. A helyi adók konfiskáló jellege
8. A jogsérelem orvoslásának lehetséges eszközei a közigazgatási perben
9. A közigazgatás hallgatása - a mulasztási per
10. A közigazgatási perben hozott érdemi döntés kikényszerítése
11. A közterülethasználat jogi megítélése és jogági besorolási problémái
12. Az egyezség és a közvetítés gyakorlata a közigazgatási perekben
13. Az egyfokúsítás hatása a közigazgatási ítélkezésre
14. Engedély helyett bejelentés – hangsúlyeltolódások a közigazgatási eljárásokban

 

d) Bírósági általános igazgatási szekció

1. A bírák és igazságügyi alkalmazottak vétkes kötelezettségszegéseinek munkáltatói és társadalmi megítélése
2. A bírói szolgálati jogviszony, mint foglalkoztatási jogviszony és a bírói függetlenség egymáshoz való viszonya
3. A bírósági igazgatás kommunikációja
4. A bírósági szervezet képzési rendszere
5. A bírósági szervezetátalakítás, hatásköri átrendezés menedzsmentje a XXI. században
6. A bürokráciacsökkentés lehetőségei a bíróság igazgatási rendszerében; a technikai eszközök felhasználásának területei, módjai
7. A motivációs eszközök és azok szerepe a bíróságon
8. Adatvédelmi incidensek a bírósági szervezetben - eredő okok és kezelésük, a bírósági igazgatás feladatai
9. Bírói kompetenciák a XXI. században
10. Szóbeli és írásbeli utasítás – a bírósági vezetői felelősség utólagos ellenőrizhetősége és számonkérhetősége

 

Részvételi feltételek:

A pályázat

• bírósági és
• joghallgató tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

 

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre.

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

A pályázati kiírásban megjelölt témakörök nem dolgozatcímek. A pályázók az egyes témakörökön belül dolgozzák ki pályaműveiket, akár annak egészét, akár annak csak egy jól körülhatárolt részét illetően.

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

 

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

• A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
• A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.
• A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
• A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
• Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

• a választott, maximum három szóból álló jeligét,
• szekciót,
• tagozatot,
• a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

• „Mailáth György Tudományos Pályázat 2021”,
• a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

• a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
• kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
• közepes méretű borítékot.

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

• a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
• nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.
• nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

 

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.
 

Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: emlékplakett, nettó 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
2. hely: emlékplakett és nettó 200.000,- Ft
3. hely: emlékplakett és nettó 150.000,- Ft

A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

A fogalmazói felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazói felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

 

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.