Mailáth György Tudományos Pályázat 2020

 Mailáth György Tudományos Pályázat

Pályázati kiírás 2020

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet.

A pályázatok beérkezési határideje: 2020. október 30.

A pályázatokat postán vagy személyesen az 1055 Budapest, Szalay utca 16. szám alatt lehet benyújtani.

2020-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat:

a) Polgári jogi szekció

1. A közügyek vitáinak szabadsága és a közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme
2. A sérelemdíj mértékének meghatározása a bírói gyakorlat tükrében
3. Kógencia és diszpozitivitás a Polgári Törvénykönyv jogi személyekre vonatkozó szabályozásában a bírói gyakorlat tükrében
4. A vezető tisztségviselő felelőssége
5. Az élettársak vagyoni viszonyai az ítélkezési gyakorlatban
6. Jó- és rosszhiszeműség a dologi jogban
7. A ráépítés gyakorlati szabályainak érvényesülése
8. A közös tulajdonú ingatlan használatának rendezése a bírói gyakorlatban
9. A használati jog alapítása a közös tulajdon megszüntetése után
10. A földforgalmi törvényen alapuló elővásárlási jog érvényesülése a bírói gyakorlatban – az elővásárlási jog megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények bírói gyakorlata
11. Az önálló zálogjog szabályozásának változása, a jogintézmény jogalkalmazási kérdései
12. Együttműködési kötelezettség a szerződési jogban
13. A részleges, előzetes és közbenső szerződésszegés esetei
14. A veszélyhelyzet, mint vis maior
15. Deliktuális és kontraktuális polgári jogi felelősség megállapításának feltételei a magyar bírósági gyakorlatban
16. A környezeti károkért való polgári jogi felelősség elméleti és gyakorlati kérdései
17. A szerződésátruházás, mint új jogintézmény a Ptk.-ban
18. Lízingszerződésből eredő jogviták
19. Munkaviszonyban előállított szellemi alkotások felhasználásának kérdéseiről
20. Alternatív vitarendezés Magyarországon a fogyasztói ügyekben
21. Az anyagi jog érvényesíthetősége és annak eljárásjogi korlátai
22. Az állítási és bizonyítási szükséghelyzet szabályainak gyakorlata a peres eljárásokban
23. Az ideiglenes intézkedés gyakorlata
24. Keresetváltoztatás a per különböző szakaszaiban
25. Meddig ügyvéd a bíró? – az anyagi pervezetés dilemmái
26. Összehasonlító helyzetben lévő személlyel vagy csoporttal kapcsolatos bizonyítási kérdések az egyenlő bánásmód alapú személyiségi jogi perekben
27. A szakértői bizonyítás rendszere az új Pp.-ben
28. Felülbírálati jogkör megjelölésének értékelése a másodfokú bíróságok gyakorlatában
29. Az alapvető jogok dogmatikai értelmezési gyakorlata a bírósági döntésekben
30. A jogegységi panasz
31. Az alkotmányjogi panasz eljárások eredményeinek hatása a bírósági jogalkalmazásra
32. A kapcsolattartás végrehajtása – az új nemperes eljárás kihívásai a bíróságon
33. A birtokperek a bírói gyakorlatban
34. A sajtóhelyreigazítási perek a bírói gyakorlatban
35. Az ingatlan-nyilvántartási perek
36. A közérdekű adatok, személyes adatok kiadásával kapcsolatos perek
37. A devizaperek aktuális gyakorlati problémái, az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók megítélésének bírói gyakorlata
38. A veszélyhelyzettel összefüggő jogalkalmazási gyakorlat

b) Büntetőjogi szekció

1. A jogos védelem problematikája a jogalkotás és a bírói gyakorlat tükrében
2. Társas elkövetési formák a büntető anyagi jogban és a gyakorlatban
3. Az előkészületi magatartások minősítési kérdései
4. Az elzárás kiszabásának gyakorlati tapasztalatai
5. A feltételes szabadságra bocsátás aktuális kérdései
6. Az összbüntetés az Alkotmánybíróság határozatai tükrében
7. Az emberi méltóság és a személyiségi jogok védelmének büntetőjogi aspektusai az Alkotmánybíróság érvelésének tükrében
8. A közszereplő, mint a rágalmazás és a becsületsértés sértettje
9. A gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekmények megítélése a bírói gyakorlatban
10. A pedofília – gyermekprostitúció, gyermekpornográfia – elleni büntetőjogi fellépés
11. A kapcsolati erőszak tényállása a családon belüli erőszak elleni harcban
12. Az emberkereskedelem ítélkezési gyakorlatának változásai
13. Kábítószer-bűncselekmények minősítésének dogmatikai változása
14. A csalás bűncselekményének régi és új megjelenési formái
15. A pénzmosás ítélkezési gyakorlatának változásai és az anyagi jog változása
16. Az internetes zaklatás
17. A digitális forradalom hatásai a bűnözésre és a büntetőjogra
18. Eljárási feladatok megoszlása: a büntetőigény érvényesítése, a bizonyítási teher és a valósághű tényállás megállapítása az új Be.-ben
19. A különleges bánásmód jelentősége a büntetőeljárásban
20. A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések indokoltáságának felülvizsgálata a gyakorlatban
21. A távoltartás és a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedések, az óvadék alkalmazása a gyakorlatban
22. A zár alá vétel gyakorlati kérdései
23. A szakértői bizonyítás rendszere, a magánszakértői vélemény és felhasználási lehetőségei
24. A polgári jogi igény előterjesztése és annak elbírálása
25. A büntetőeljárás gyorsítását célzó jogintézmények
26. Eljárás egyezség esetén
27. A korlátozott fellebbezés a büntetőeljárásban
28. A másodfokú felülbírálat korlátai
29. A megalapozatlanság és annak következményei a másodfokú bírósági eljárásban
30. A hatályon kívül helyező végzés elleni fellebbezés és gyakorlati tapasztalatai
31. A pótmagánvádas eljárás jellegzetességei
32. A Kúria szerepe a jogegység megteremtésében
33. A veszélyhelyzet alatt érvényesülő eljárási szabályok a gyakorlatban
34. Kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt
35. A reintegráció

 c) Munkajogi és közigazgatási jogi szekció

1. A koronavírus járvány és a veszélyhelyzet hatása a foglalkoztatásra
2. A koronavírus járvány és a veszélyhelyzet alatt alkalmazandó munkaügyi szabályok (eltérő megállapodások, home office, távmunka, munkaidő és munkabér csökkentés, fizetett és nem fizetett szabadságok kiadása, a fertőzéssel érintett munkavállaló helyzete)
3. A fuvarozási tevékenység során felmerülő munkajogi kérdések
4. Szakértői bizonyítás munkaügyi perekben
5. A munkáltatói kártérítési felelősség egyes kérdései
6. A versenytilalmi megállapodás érvénytelensége
7. A munkahelyi zaklatás
8. A munkavégzés helyének megváltoztatása – távmunka, „home office”
9. Az atipikus foglakoztatási formák szerepe a munkajogban
10. Az általános magatartási követelmények érvényesülése a munkaviszony során
11. A jogállásváltozással kapcsolatban felmerülő problémák
12. A külföldön dolgozó magyar munkavállalókra alkalmazandó szabályok
13. Az üzemi tanács szerepe a munkavállalók érdekvédelmében
14. A bizalomvesztés, mint felmondási ok
15. GYES és GYED melletti foglalkoztatás
16. A közigazgatási ügyek eljárási szabályai változása, annak hatása a gyakorlatra
17. A közigazgatási bíráskodás legújabb szervezeti kerete – hatékonyabb. gyorsabb, szakszerűbb ítélkezés?
18. A veszélyhelyzet alatt irányadó átmeneti eljárási szabályok alkalmazásának tapasztalatai és hatása a közigazgatási bíráskodásra
19. A megelőző eljárásban kirendelt szakértő, a szakhatóság, illetve a szakkérdésben eljáró hatóság közigazgatási perbeli helyzete
20. A jogsérelem orvoslása a közigazgatási eljárásban, és ennek közigazgatási perjogi következményei
21. A pénzügyi bíráskodás újabb jogalkalmazási kérdései – Glencore, PORR és a Sole-Mizo ügyek
22. A földforgalmi szabályozás alkotmányosság kérdései
23. Az új gyülekezési törvény – várakozások és eredmények
24. A köztestületi jogviták speciális tárgya – az etikai és fegyelmi ügyek sajátosságai
25. Az ECN+ irányelv és várható hatásai
26. Az ajánlat érvénytelenségére vezető környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek meg nem felelés problematikája
27. A versenyjog és a közbeszerzés határterületei
28. Adatvédelem a közigazgatási hatósági és peres eljárásban
29. Azonnali jogvédelem jogintézménye a Kp.-ban
30. A közbeszerzési szabályozás változása és az időbeli hatály egyes kérdései
31. A közbeszerzés eredményeként megkötött szerződések teljesítése – a Közbeszerzési Hatóság ellenőrzési gyakorlata
32. Egyes, szerződésekhez kapcsolódó kérdések a közbeszerzési jogban – elhatárolások
33. A helyi adókkal kapcsolatos jogviták
34. A magyar versenyjogi bíráskodás különös tekintettel az európai jogi összefüggésekre
35. Az emberi környezet védelmével kapcsolatos közigazgatási perek gyakorlata

d) Bírósági általános igazgatási szekció

1. Vezetői modellek, stratégiák: előnyök, hátrányok
2. A modern technika a hatékony igazgatás szolgálatában
3. Bírák és bíróságok társadalmi megbecsülése, személyiségi jogok és tekintélyek védelme
4. A sajtó és a bíróságok kapcsolata, különös tekintettel a bíróságok reagálási lehetőségeire, a sajtóban megjelent valótlan tartalmakkal kapcsolatban
5. A veszélyhelyzet különleges kihívásai a bírósági igazgatásban
6. A hatékony ítélkezés támogatásának lehetséges eszközei
7. Nők a munkaerőpiacon – hátrányos megkülönböztetés, európai uniós és magyar szabályozás, támogatási rendszer
8. Adatvédelem (GDPR) alkalmazása a foglalkoztatásra
9. A munkaidőbeosztás szerepe a rugalmas foglalkoztatásban
10. A teljesítményösztönző bérezési formák, lehetőségek

Részvételi feltételek:

A pályázat

• bírósági és
• joghallgató tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre.

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

A pályázati kiírásban megjelölt témakörök nem dolgozatcímek. A pályázók az egyes témakörökön belül dolgozzák ki pályaműveiket, akár annak egészét, akár annak csak egy jól körülhatárolt részét illetően.

A pályaművekben külön fel kell tüntetni mind a választott témakört, mind pedig a dolgozat címét.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a megadott témák átfogó jellegűek. Az egyes témákon belül résztémák kidolgozására is lehetőség van.

A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a) Általános követelmények:

• A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
• A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.
• A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
• A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
• Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:
A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

• a választott, maximum három szóból álló jeligét,
• szekciót,
• tagozatot,
• a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni:

• „Mailáth György Tudományos Pályázat 2020”,
• a jeligét.

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

• a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot),
• kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül),
• közepes méretű borítékot.

Közepes méretű borítékban kell elhelyezni:

• a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén),
• nyilatkozatot, amelyben hozzájárul a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,
• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.
• nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn,
• nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette.

Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.
 

VII. Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: emlékplakett, 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)
2. hely: emlékplakett és 200.000,- Ft
3. hely: emlékplakett és 150.000,- Ft

A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

A fogalmazói felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazói felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a második helyezett 6, a harmadik helyezett és a különdíjat szerző joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) pedig 4 többletpontban részesül.

Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.

Budapest, 2020. augusztus 6.