Beszámoló az Alkotmányjogászok V. Országos Vándorgyűléséről
Beszámoló az Alkotmányjogászok V. Országos Vándorgyűléséről, 2025. VIII. 27–28.
Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete (TK JTI) és a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete (MAE) 2025. augusztus 27-én és 28-án Miskolcon a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának társszervezésével megrendezte az Alkotmányjogászok Ötödik Országos Vándorgyűlését. A Vándorgyűlés fő témájának A demokratikus közélet alkotmányjogi korlátai Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítása után címet adták.
Augusztus 27-én szerdán délelőtt megnyitóval kezdődött a program. A Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar nevében Csák Csilla dékán asszony, a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének nevében Smuk Péter elnök úr és a TK Jogtudományi Intézet nevében Gárdos-Orosz Fruzsina intézetigazgató asszony köszöntötte a résztvevőket.
Ezután következtek tudományos viták. Az első vita A kampány, a választások és a demokratikus közbeszéd alkotmányjogi feltételei Magyarországon címet viselte, amit Fröhlich Johanna egyetemi adjunktus (PPKE JÁK), a MAE ügyvezető elnöke vezetett. Vitaindítójában felvetette, hogy ha a széles körben megfogalmazott szakmai kritikák szerint is a választások, a kampány lejtős pályán zajlanak, akkor alkotmányjogilag befolyásolható-e ez, milyen módszerekkel, és mi az a lejtőszög, amelynek esetében már nem beszélhetünk demokráciáról, tisztességes választásokról.
A második vitát Az Alaptörvény tizenötödik módosítása, az „átláthatósági törvényjavaslat” és a demokratikus közélet alakításának lehetőségei – a véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezési és egyesülési jog címmel Smuk Péter egyetemi tanár (SZE DE ÁJK) a MAE elnöke indította. Itt a következő kérdések vetődtek fel: Mi az Alaptörvény módosításainak a jogrendszerben betöltött funkciója? Milyen korlátja lehet a közérdeklődésre számot tartó adatok (pl. állami kórházak belső állapotáról szóló képek) nyilvánosságra hozásának? Milyen politikai-társadalmi szankciói vannak a szólásnak? Vannak-e gyakorlati korlátjai a köztéri gyülekezésnek, következetes-e a jogalkalmazás és az ítélkezés? Mi az egyesületek, a nem kormányzati szervezetek szerepe a politika alakításában a politikai pártok mellett? Mi a szerepe az ún. „a külföldi pénznek” a politikában, eltér-e egymástól a pártoknak és jelöltjeiknek juttatott pénz és a civileknek juttatott pénz?
A harmadik vitát Gárdos-Orosz Fruzsina TK JTI elnöke vezette Jogegyenlőség és alapjogi hierarchia az Alaptörvény tizenötödik módosítása után címmel. Itt a kiindulópont az volt, hogy a gyermek megfelelő fejlődéshez való jogának elsőbbsége mennyiben írja felül a szükségesség-arányosság követelményét, hiszen eddig ezeket az Alkotmánybíróságnak mérlegelnie kellett. Ugyanakkor megalapozható, hogy a nemi klauzulával együtt ez tartalmilag kiüresíti az egyenlőség követelményét. Ezután viszont kérdés, hogyan alakul a jogok sorrendje.
Mindhárom vitaindítót bőséges hozzászólás követett, amelyek a problémát szélesebb megvilágításba helyezték. Széles körben megfogalmazódtak olyan vélemények, hogy a jogok védelmét mindhárom területen erősíteni szükséges, mert visszalépés történt.
Csütörtök délelőtt a csapat gyalogos kirándulásra indult Miskolctapolcára Hallók Tamás útmutatásával. Először megnéztük a látványos és belülről igen különleges kialakítású Sziklakápolnát, amelynek történetéről, helyiségeiről az egyházközség egy megbízottja tartott nekünk élvezetes előadást. Azután pedig a páratlan szépségű Csónakázó-tónál és az akörüli parkban tettünk egy sétát, ahol a vállalkozó szelleműek még a bobpályát is kipróbálták. A kirándulás ebéddel zárult.
