Angyal Zoltán: Bevezetés az Európai Unió belső piacának jogába és joggyakorlatába
Oktatási segédlet végrehajtási jogi szakjogász szakirányú szakos hallgatók számára
- Az uniós végrehajtási jog alapjai
- Az uniós, a nemzetközi jog és a magyar nemzetközi magánjogi törvény egymáshoz való viszonya
Oktatási segédletek jogász szakos hallgatók számára Európai jog 2. tárgyból
- A belső piac fejlődése az Európai Unióban és alapvető szabályozási kérdései
- Az áruk szabad mozgása I.: Az áru fogalma és a vámunióra vonatkozó szabályok
- Az áruk szabad mozgása II.: A diszkriminatív és piacvédő adóztatás tilalma
- Az áruk szabad mozgása III.: A mennyiségi korlátozások és az azzal azonos hatású intézkedések tilalma
- Az áruk szabad mozgása IV.: A mennyiségi korlátozások és az azzal azonos hatású intézkedések tilalma alóli kivételek és a megengedett korlátozások rendszere
- A személyek szabad mozgása I.: A munkavállalók szabad mozgása
- A személyek szabad mozgása II.: Az uniós polgárság
- A személyek szabad mozgása III.: A 2004/38/ EK irányelv
- A letelepedés, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságának közös alapjai
- A letelepedés/vállalkozás szabadsága magánszemélyek és vállalatok tekintetében
- A szolgáltatások szabad mozgása
- A tőke és a fizetések szabad mozgása I.: A szabályozás fejlődése és szakaszai, a tőkemozgások a hatályos szabályozásban
- A tőke és a fizetések szabad mozgása II.: A fizetési műveletek, az 1889/2005/EK rendelet, a kivételek és megengedett korlátozások rendszere
- Jogharmonizáció az egységes belső piacon I.: A belső piac megvalósulását akadályozó tényezők és az arra adott válaszok, a jogharmonizáció célja és jogalapja
- Jogharmonizáció az egységes belső piacon II.: Az uniós jogharmonizáció módszerei, az EUMSZ 114. és 115. cikke által biztosított jogharmonizációs felhatalmazás
- A gazdasági és monetáris unió (GMU) alapfogalmai. A GMU előzményei és létrejöttének folyamata 1988 és 2002 között és a legújabb fejlemények
- Az EKB célkitűzései és feladatai, az EKB és a nemzeti jegybankok viszonya. Az EKB döntéshozó szervei
- Az EKB jogalkotási tevékenysége és ezen jog végrehajtása. A jegybanki függetlenség és a demokratikus elszámoltathatóság garanciái az uniós jogban
Oktatási segédletek jogász szakos hallgatók számára Európai jog 1. tárgyból
- Az európai integráció előtörténete és fejlődési irányai második világháború után. Az Európa Tanács, az OECD és a NATO megalakulása
- Az ESZAK, az EGK és az EURATOM megalakulásának előzményei és az alapító szerződések
- Az integráció kibővülése 2013-ig. Az integráció belső elmélyülése 1986-ig. Az Egységes Európai Okmány
- A Maastrichti Szerződés, az Amszterdami Szerződés és a Nizzai Szerződés felépítése
- Az EU reformja: az Európai Konvent, az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés
- Az EU intézményrendszerének jellege, alapelvei, csoportosítása
- Az Európai Tanács
- Az Európai Unió Tanácsa
- Az Európai Bizottság
- Az Európai Parlament és az európai ombudsman
- Az Európai Számvevőszék. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. A Régiók Bizottsága
- Az EU jogi személyisége. Az EU jogalkotó hatásköreinek fajtái. A szubszidiaritás és az arányosság elvei
- Az uniós jog elsődleges jogforrásai
- A másodlagos uniós jogforrások
- A másodlagos jogforrások hiererchiája és az egyéb jogforrások
- A rendes jogalkotási eljárás és a különleges jogalkotási eljárások
- Az Európai Unió Bírósága I. - II.: A Bíróság és a Törvényszék
- Az Európai Unió Bírósága III.: A Bíróság előtti eljárás fontosabb szabályai és a jogértelmezési módszerek
- Bírósági eljárások I.: A tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárások
- Bírósági eljárások II.: A semmisségi eljárás
- Bírósági eljárások III.: A mulasztási eljárás és az érvénytelenségi kifogás
- Bírósági eljárások IV.: Az előzetes döntéshozatali eljárás
- Az uniós jog alapelvei II: Az uniós jog elsőbbsége
- Az uniós jog alapelvei I.: Az uniós jog közvetlen hatályának elve
- Az uniós jog alapelvei III.: A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése esetén
- Az uniós jog alapelvei IV.: Közvetlen alkalmazhatóság elve. A közvetett hatály/értelmezési kötelezettség elve. A kölcsönös elismerés elve. A lojális együttműködés elve.
